A német szövetségi hadsereg a két ország egyesítése után rendszeresítette az Einmannpackung-ot, amit harci fejadagnak lehet fordítani, noha az „egyéni fejadag” vagy „fejadag egy fő számára” helytállóbb lenne. Szakmai követelmény, hogy a NATO által elfogadott termék legyen, amit fel is tüntetnek.
A kiporciózott adagok egy egyszerű karton dobozban foglalnak helyet, ami még csak le sincs ragasztva. A doboza viszonylag lapos és széles, tehát nem tudom mibe fér el igazán. A rendszeresített német málha vese zsákjába esetleg, bár mivel elég könnyű szétnyomni és sérülékenyebb is mint az MRE, valószínű nem ez a legjobb módja a tárolásnak.
Kipakolva a doboz tartalmát, tűrhető mennyiségnek tűnik, bár ne tévesszen meg senkit, azért nem lehet jól lakni vele, de nem is ez a célja. Összesen körülbelül 1,3 kilót nyom a teljes csomag, ebből kb. 1 kilót nyom az ehető dolgok súlya.
A dobozban rögtön található egy egyszerű papírra nyomtatott kis lista, amin rajta van a doboz tartalma, illetve 6 mondat az egyszerű tudnivalókról. Látható tehát, hogy ez nem értelmi fogyatékosoknak készült és nem is kezdő diétázóknak, ugyanis se kalória táblázat se „ne edd meg a csomagolást” feliratok nincsenek. A NATO kompatibilitás jegyében németre, angolra és francia nyelvre fordították még le.
A jó tanácsok a következők:
A fő ételt ha lehetséges meleg vízben és zárt edényben melegítsd. Meglehet enni hidegen is, anélkül hogy bármilyen fontos tápanyag elveszne belőle, esetleg az íze. Késsel vagy más hegyes tárgyal nyisd ki.
A kávét/teát meleg, ha szükséges hideg, vízbe öntsd bele. A csomag egy adak elkészítésére szolgál.
A víztisztító tablettát csak akkor használd ha lehetetlen vizet forralni. Két tablettát dobj 1 liter vízbe, és rázogasd. Ne idd meg vagy ne készíts belőle italt, mindaddig amíg a 20 perc elteltével a keverék reakcióba lép.
A csomagban található egy egyszerű WC papír, ami a leírásban „multipurpose”-ként, vagyis „többcélúként” van feltüntetve. Nagyon kedvesek egyébként, hogy gondoltak az étkezés utáni teendőkre is.
Egy csomagban két fő étel található,két 300 g-os kiszerelésű, egyszerű vékony falú fém dobozkában. A dobozok tetejeit lelehet húzni, tehát nem kell vágni-szúrni. Megmondom őszintén, egymagában nem mertem melegíteni, és a használati utasítás sem ajánlja. Összesen egyébként 6 féle fő étel létezik.
Fő ételek közül kettővel keltem birokra, az egyik a „Beef Patties with Tomato Sauce” (paradicsomos húsgombóc) a másik meg a Cevapcici. Mindkettőről igazából azt lehet elmondani, hogy közel sincs olyan műanyag tartósítószer ízük mint amit a MRE-nél tapasztaltam, viszont körülményesebb megmelegíteni őket.
Ez a kis tégely szeletelt rozs kenyeret tartalmaz. Bár a 170 gramm kevésnek tűnhet, mivel az is, célszerű a főétel után, a csomagban található különböző kenhető dolgokkal bőven megkenve elfogyasztani.
A csomagoláson feltüntetett gyümölcs saláta megnevezés csalóka lehet. Mondjuk gyümölcs szerűség az valóban lehet benne.
A Bierwurst leginkább a löncshúsra emlékeztetett. Azzal ellentétben nem olyan zsíros, viszont a maga 48 grammjával kicsit kevésnek érzem. Érthetetlen módon szinte az összes „kiegészítőnél” ezt a hagyományos csomagolást részesítették előnybe, aminek nagy hátránya, hogy nem lehet zsebre vágni a csomag ezen részét.
Édesszájúaknak némi megnyugvást jelenthet a meggy és alma jam, ami a rozskenyérre kenve, vagy önmagában is egész fogyasztható. Nem válik folyóssá, nem olyan műanyag ízű, egész tűrhető.
A leberwurst vagyis májas hurka se hagyott maradandó emléket bennem. A bierwurst-ok jobban ízlettek, és sajnos a többivel együtt fogyott el a kenyér is. Ahogy látható egyébként, nem kifejezetten hadi felhasználásra szánt ételek kerültek be a csomagba, hanem egy részük kereskedelmi forgalomba is kapható, sőt talán még át sincs címkézve.
Számomra a német „MRE” legborzasztóbb darabja a keksz volt, amiből ha szerencsénk van akár két csomagot is kapunk. A keksznek van egy nagyon erős fémes mellék íze, amit utólagos tesztelésnél más csomagokból származó alanyoknál is éreztem. Már a szagában is érezhető! Egy nem hivatalos teszt során, amikor rájöttem ezt én nem fogom megenni és körbe kínálva mások se akarták, kiraktuk hát az erdő állatainak. Na most sem aznap, sem másnap nem közelítették meg a csomagot, sőt több hónappal később is érintetlenül hevert.
Amit viszont nem apróztak el, azok a különféle porok. Cukorból is 4 tasak van, ami a kávéhoz és a teához ajánlott.
Az MRE-hez képest itt dobozonként legalább 2 féle italpor található, és azokból is darabonként 2. Ebben az esetben grapefuritos és „exotikus”, amiből inkább az első nyerte el a tetszésemet. Apróság, hogy ezeket a porokat a kulacsba tudjuk csak önteni, más tároló edény híján.
Dobozonként általában két kis csomag teát szoktak mellékelni. Ezt ajánlott melegen fogyasztani, és a cukrot is bőségesen felhasználni hozzá.
A kávét már bővebben mérték, abból is kettő de nagyobb csomagban, illetve van még „hozzávaló” két 3 grammos tejszínes tasak.
Sóból csak 3 grammot mellékeltek, bár hozzá kell tennem, hogy erre nagyon nincs is szükség, mivel csak a fő ételhez használhatnánk fel, ahhoz viszont én nem éreztem szükségét. Viszont otthonra meg utazáshoz tökéletes tud lenni.
A 8 darab víztisztító tablettát perforált levelekként mellékelték. Rövid fejszámolás után kiderül, hogy a 8 darab tabletta 4 liter víz tisztításához használható fel. Noha a csomagoláson csak németül tüntették fel a használati utasítást, némi nyelvérzékkel elég egyszerűen értelmezhető. Mondjuk apró különbség, hogy a mellékelt papíron kb. 20 perc van, ezeken meg 24.
A csoki nem rossz. Talán csak annyi baja van, hogy kevés a maga 50 grammjával. Az MRE-vel összehasonlítva ennek inkább csoki íze van.
Az alkoholos törlökendő szintén jól jöhet ebéd után, noha ez is csak kéz törlésre használható.
Noha az MRE-be is vízhatlan gyufa került, itt külön mellékeltek, egyéni csomagolással ellátva 20 szál gyufát. Így mindenképpen vízhatlan marad.
A Stimorol-t mint márkát én még nem láttam német boltban, bár lehet csak nem néztem alaposan körül. A mentolos rágógumi szintén veri az MRE-t, ugyanis nagyobb mennyiség és nem veszti el az ízét két pillanat után.
Az Einmannpackunknál kevésbé tapasztaljuk azt a műanyag tartósítószeres mellékízt. A hozzávaló porok mindenképpen földobják a víz ízét, ha hosszútávon azt fogyasztanánk, és mivel van belőlük tartalék, későbbre is eltehetjük.
Ami viszont kimaradt, mert ebben a csomagban valamiért nem volt benne, az egy egyszerű átlátszó műanyag tasak, amibe a szemetet szórhatjuk bele. Vagy a maradványokat.
Azonban a csomagolás csak tárolásra szolgál, noha nem sérül könnyen de az MRE-hez képest elég elavult. A főételek melegítése is körülményes, mivel ha melegen akarjuk enni őket, akkor kell némi előkészület. Ennek azonban előnye, hogy meg kell adni a legalább a módját, és nem tudjuk amolyan gyorséttermes módon magunkba tömni.
Másik hátrány, hogy összesen négy féle menü létezik (Typ. I-Typ. IV) , ami nem biztosít túl sok változatosságot. Továbbá nem nagyon lehet túl sok mindent zsebre vágni se belőle, ha később akarnánk elfogyasztani.
A dobozt szétszedni továbbá nem érdemes, mert míg az MRE esetében ahol minden lapos volt és nem lehetett túl nagy kárt tenni a különböző ételekben, itt nem ez a helyzet. Ki szeretne löncshúst magán szétkenni ?
Viszont van egy szempont amiből a német fejadag tetszik. Itt nincs az az ellustult hozzáállás, hogy mindent csak úgy feltépünk és minden készen van előttünk. Bizony itt rá kell szánnunk egy kis időt a kaja elkészítésére.
Utolsó kommentek