A Magyar Honvédségben a jelenleg rendszeresített RPG-7-es kézi páncéltörő fegyver leváltására a svéd Carl Gustaf M4 kerül rendszeresítésre, amely az eszköz legújabb változata.

Úgy gondolom a száraz technikai adatok nem adnak teljes képet erről az új fegyverről, és ezekkel nem is lehet megfelelően bemutatni, de az érdekesség kedvéért íme néhány fontosabb adat: a vetőcső súlya 7 kg, a hossza 1000 mm, és az élettartalma 1000 lövés.

A korábbi verziókhoz képest a súlya feleannyira csökkent, a betét cső élettertama pedig a kétszeresére nőtt. Szigorúan a vetőcső technikai adatait figyelembe véve az RPG-7-es hasonló dimenziókkal rendelkezik, de jóval szerényebb képességekkel.

A súlycsökkenést nagyrészt azzal érték el, hogy a betétcső titán, a külső részek pedig szénszálas műanyagból készültek. Hátránya viszont, hogy sokkal kényesebb, a korábbi, nehezebb, acélból készült változatokhoz képest.

Ezt már nem lehet csak úgy elejteni, mivel egy erősebb fizikai behatás is a fegyver használhatatlanná válását eredményezheti, noha ezt elkerülendő a külseje egy plusz védőborítást is kapott.

A fegyverhez hagyományos súlyirányzék, háromszoros nagyítású nappali irányzék és éjszakai irányzék tartozik. Az utóbbi csillagfény erősítés elvén működő passzív eszköz, és viszonylag egyszerűen pattintható fel a nappali irányzék elé. Ebben az esetben egyébként a nappali irányzék is használható, és nem kell levenni az éjszakait előle.

Az első változatát 1946-ban mutatták be Svédországban, és a fő eltérés az akkori kor hasonló fegyvereihez képest, hogy ennél huzagolt csővel stabilizálták a lövedékeket.

Azóta a legtöbb nyugati hadseregben már rendszeresítésre került, de Ázsiában, Dél Amerikában, Mikronéziában és a Közel Keleten sem ismeretlen. 

Az RPG-vel ellentétben ez nem rakétavető, ugyanis hagyományos hüvely-lövedék felépítésű lőszert tüzel. Nagyon meglepődtem mikor megláttam az ütőszeges elsütési rendszerét is. 

Ugyanis a fegyver tengelyétől jobb oldalra található egy pisztolymarkolat elsütőbillentyűvel, ami fölé került egy biztosító kar is. Mögötte látható egy henger alakú csőben a puskákon megszokott felhúzókar, ennek hátrahúzásával megfeszül a végében lévő, csőhöz képest merőlegesen elhelyezett, ütőszeg. 

Újítás a korábbi típusokhoz képest, hogy a felhúzókar elé egy vájat került, amibe a felhúzókar betolható, így amennyiben tűzkész lenne a fegyver de a lövésznek mégis pozíciót kellene váltania, a felhúzókart előretolja és rögzíti a vájatban, amivel a fegyver vétlen elsülésének veszélyét nagyban lecsökkenti. 

Visszatérve a lőszerekre. A Carl Gustaf több fajta lőszerrel is használható, megtalálhatók a páncéltörő, repesz és gyakorló változatok is. Megjegyzendő, hogy ezek közül nem mindegyik alkalmas a szűk belső térből való használatra, ugyanis általános esetben egy legalább háromméteres biztonsági távolság ajánlott a lövész háta mögött. 

Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lehetne épületből használni, csak nem egy fáskamra méretű szobából. Van hozzá viszont olyan repesz lőszer, melyen beállítható, hogy egy adott távolság megtétele után működjön el, így egy célpont akár egy felülről nyitott fedezék mögül is támadhatóvá válik. 

Teljes méretű lövedék helyett egy gyengített 7.62x51 mm-es nyomjelző lőszer ad lehetőséget a gyakorló lövészetek költségeinek lefaragására. Ebben az esetben viszont egy plusz csövet kell a vetőcsőbe behelyezni, illetve egy foglalatot a hagyományos lőszer számára. 

A még realisztikusabb gyakorlás érdekében, hangimitátor is használható, ami a tompa puffanás helyett egy kicsit realisztikusabbá teszi a gyakorló lőszer használatát. Hátránya ennek a megoldásnak, hogy csak körülbelül 200-250 méterre lehet lövetni vele.

A Carl Gustaf-ot két fő kezeli, egy lövész és egy töltő. A töltése a vetőcső hátsó felének, egy venturi csőnek, a bal oldalra történő billentésével történik.

Lehetséges állva, térdelve vagy akár fekve is tüzelni vele. Az utóbbihoz találták ki a képeken is látható villalábat, ami segít a földön megtámasztani a fegyvert. 

A lőszer betöltésekor fontos a megfelelő töltő fogás elsajátítása, ugyanis minden gránát alsó részén található egy ujjpercnyi bevágás, amelynek a csőbe történő betöltéskor lefelé kell néznie.

Ezen ugyanis egy érzékelő található, ami alapján a fegyverrendszer kiolvassa a lőszer hőmérsékletét, típusát és naplózza az indítását is. A megfelelő diagnosztikai rendszerrel ezek az információk kiolvashatók belőle, ami segíti a karbantartást és a fegyver hátralévő élettartalmának gyors meghatározását is.

 A dolgok jelen állása szerint a hazai szándék, hogy az RPG-7-est teljesen kiváltsák, viszont nem ismert, hogy ezt milyen szervezeti egységben szeretnék véghez vinni. Tehát raj-szakasz vagy századszinten hány főt terveznek felszerelni vele.

Mindent összevetve ez egy modern hátrasiklás nélküli löveg, amellyel több fajta cél küzdhető le. A hatásos lőtávolság lőszer függvénye is, lévén a modern rakétahajtásos lövedékeivel már 1 km-nél messzebbre is eredményesen lehet vele tüzelni, noha átlagosan 400-500 méterre érdemes alkalmazni és semmiképpen nem váltja ki a dedikált páncéltörő rakétákat sem lőtávban, sem páncélátütő képességben. 

Illetve ahogy több helyen is megemlítették már, a fegyver használatához szemléletmód váltásra van szükség, ez ugyanis egy csúcstechnikás fegyverrendszer, amit másként kell kezelni mint a korábbi vagy jelenleg is rendszeresített, hasonló célú társát. Mindamellett drágább és hosszabb kiképzést is igényel, viszont ezzel arányosan jelentős mértékben növeli a honvédség lövész rajainak páncéltörő képességét.

Fotó: Ujhelly Attila és Ruzsa István

Forrás: http://www.kaliberinfo.hu/hirek/55-millio-dollarert-vesz-carl-gustaf-m4-eseket-a-magyar-honvedseg/

https://honvedelem.hu/galeriak/panceltoro-rendszervaltas/

https://www.army-technology.com/projects/carl-gustaf-m4-multi-role-weapon-system/

Köszönet GF-nek a lektorálásért.