Elöljáróban elmondanám, hogy a nevezett fejlesztésről nem találtam semmilyen hivatalos információt, sem a világhálón sem a honvédségi kiadványokban.

Na de nézzük mi az amit tudni lehet. Magáról a koncepcióról 2009-ben olvastam először, Wágner Péter jóvoltából, aki egy sajtóesemény tudósításában látta először ezt az elképzelést. Később 2014-ben számolt be a honvedelem.hu a javított példányok szolnoki csapatpróbájáról. Bár a véleményeket már nem közölték.

Azóta főleg a közös magyar-amerikai hadgyakorlatok alkalmával láthatóak, míg a különféle missziókban csak a modernizált AK-63-as gépkarabélyok kerültek ki.

Az optikai irányzékok számára készült sín a tokfedélre kerül rögzítésre. A rögzítéshez a tokfedélen egy apró módosítás látható, mégpedig egy karom alakú rögzíték került rá.

Maga a sín gyakorlatilag egy fém tömb, és a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető egy kecses és finom vonalvezetésű produktumnak, összehasonlítva mondjuk a lengyel hadsereg hasonló fejlesztésével.

A felhasználói vélemény alapján a rögzítése stabil, tehát nem mozog, viszont a használata esetén a nyílt irányzékot kitakarja, ugye arra ül rá, és elég magas is.

A tokfedél mellett a villaláb elé is felkerült egy sokkal rövidebb szereléksín is. Ez valószínűleg az éjszakai irányzékokhoz, és az egyéni éjszakai látást segítő eszközökhöz szánt, infravörös lézeres AN-PEQ számára készült.

Köszönet a képekért!

Forrás: 

https://honvedelem.hu/cikk/111466_nemzetkozi_felkeszules_szomodon

http://wagnerpeter.blogspot.com/2009/05/tovabbi-reszletek-ak-63-as.html