A málhamellények közül az utolsó általunk elkülönített típus, a könnyű málhamellény, aminek első példánya az LBV (Load Bearing Vest) amit az Individual Integrated Fighting System keretein belül rendszeresítették.
Az IFFS-be tartozott még a CFP-90-es zsák is, és ezekkel szerették volna a teljes korábbi ALICE málharendszert kiváltani. Ez csak részben sikerült, de az LBV az LC2-vel együtt került nyugdíjazásra, és sosem váltotta ki az elődöt.
A könnyű málhamellény fő ismertetőjele a vastag vállpánt, nyitott konstrukció, a málha öv csatlakoztathatósága és az integrált tártartó illetve gránát zsebek.
A nagyméretű vállpántoknak köszönhetően az LBV kényelmesebb volt mint a korábbi málhaszerelékek. Ezt a konstrukciót elég egy méretben készíteni, mivel mind oldalt, mind hátul és mind elől állítható.
Az LBV-n alapból hat tár és két kézigránát helyezhető el, de körben lévő patentos rögzítésnek köszönhetően málhaöv is csatlakoztatható. Így pedig a teljes málha könnyen bővíthető további célzsebekkel, mint a tártartó, kulacs,ásó zsebek.
Az LBV átesett egy modernizáción is, aminek során két szimpla tártartó zsebet duplára cseréltek, és a nylon helyett a mell és derékrésznél már hálós anyagot használtak.
A különleges erőknek szánt SPEAR rendszerben szintén megtalálható az LBV, természetesen már Molle rögzítési pontokkal és ehhez szánt célzsebekkel.
Az LBV-t és az LC2-t pedig végső soron az FLC-vel sikerült végleg leváltani, ami lesem tagadhatná a nagy elődöt, bár a külön rögzíthető málhaövet erről már elhagyták.
Az oroszok szintén az LBV-hez hasonló kialakítású málhamellényekkel szerették volna leváltani az elavuló málhafelszerelésüket, de ebben az esetben kétlem a másolás lehetőségét.
A 6SH92-es széria számomra leginkább egy RD54-es és egy chestrig házasítása, a bőr övre helyezhető saját célzsebekkel megtoldva, bár szerintem a korábbi övre bújtatható zsebek is rámennek.
A kezdeti példányokhoz képest az 5-ös (6SH92-5 vagy GRAD 2) már sokkal kifinomultabb, és a könnyű málhamellények minden előnyével rendelkezik.
Látszólag az orosz hadseregben az LBV-k soha nem terjedtek el akkora mennyiségben, hogy a korábbi rendszereket kiszorítsák. Viszont több féle változatban és legalább három-négy féle terepmintával készítették őket, és természetesen főleg a premier alakulatoknál volt látható.
Amit még fontos megjegyezni, hogy akárcsak az IIFS-nél, itt is egy rendszerben gondolkodtak. A málhamellény kompatibilis volt a védőmellényekkel és létezett hozzá külön zsák is.
Amit feltudnék róni neki, az a bizonyos típusoknál használt anyagok összetétele. A konkrét problémám a gyenge és tartás nélküli anyag, míg az LBV-nél vastag LC-2-es málhaöv és a durva nylon sokkal meggyőzőbb és időtállóbb.
A MOLLE rendszerre való átállásnál a 6SH92-es tapasztalatait használhatták fel a jelenlegi málhamellénynél is, ami gyakorlatilag ezt az alapot használja fel, az FLC-hez hasonlóan.
Az FLC-től eltérően viszont egy saját, párnázott málhaöv található rajta, míg az FLC-ről ezt elhagyták. Ennél fogva sokkal több minden málházható rá.
Az LBV alapú könnyű málhamellények rengeteg országban terjedtek el. Kezdve Törökországgal a fél Dél Amerikával és Közép Amerikával, Kínával és még jópár országgal.
A fent említettek saját helyi gyártású változatokat rendszeresítettek, amiket a világ többi részéhez hasonlóan lassan lecserélnek egy Molle-s változatra már.
De néhány kisebb ország a teljes átvétel helyett a saját fejlesztés mellett döntött. Ezek közül voltak sikeresebbek és kevésbé sikeresek is, ahol leginkább a megfelelő koncepció és a modern anyagok hiánya pecsételte meg a végterméket.
A hollandok például az alapot megtartották, de saját fejlesztésű zsebeiket, LC-2-es klipszekkel rögzítették rajta. Ennek köszönhetően elméletileg kompatibilis az amerikai rendszerrel is.
Folyt köv.
Forrás:
http://image.sportsmansguide.com/adimgs/l/6/625310_ts.jpg
http://s7.photobucket.com/user/Atten418/media/DSC02092_zps392b8797.jpg.html
http://www.worldmilitary.org/en/russia/tactical_equipment/tactical_vests/RU-RTG-00001
Utolsó kommentek