Málhamellénynek nevezzük azokat a kifejezetten katonai használatra tervezett mellényeket, amik szabásukból adódóan a teljes felsőtestet befedik, és a derék vonala alá nem lógnak.

Manapság némi átfedés tapasztalható a taktikai és málhamellények között, mivel a MOLLE-nak köszönhetően egy üres platformot is fellehet zsebezni málhamellénynek.

De általánosságban elmondható, hogy a katonai feladatra szánt mellények váll része erősebb és eltérő kialakítású, mint egy egyszerű taktikai mellénnyé.

Szintén fontos megjegyezni, hogy nem minden málhamellény borítja be az egész felsőtestet, sőt némelyik alkalmas málhaöv rögzítésére is, bővítve a rögzítési pontok helyét.

Az első modernkori málhamellényt 1942-ben rendszeresítették az amerikai hadseregben. Ezzel szerették volna az 1928-as Haversack-et leváltani.

Azonban nem örvendett túl nagy sikernek, sőt istenigazából normandiai partraszálláson kívül, szinte sehol nem használták, és elég hamar kikopott a rendszerből.

Néhány elvetélt próbálkozást leszámítva az 1980-as, 1990-es évekig nem nagyon rendszeresítettek nagy mennyiségben málhamellényeket, míg taktikai mellényeket igen.

Majd megjelent és szinte egész Európában elterjed, például a Skandináv és Benelux államokban továbbá a francia, angol, szerb, spanyol, lengyel, cseh és osztrák hadseregekben.

Európában kívül jellemzően Oroszországban, Izraelben és Dél Afrikában készítettek a saját igényeikre szabott mellényeket, míg a világ többi részén általában átvettek egy jól bevált dizájnt, bár ez lehet egy kicsit erős általánosítás.

Általánosságban elmondható, hogy a norvég,belga,holland,angol,dán és kanadai mellények többé-kevésbé egy kaptafára készültek. Ezekre mind oldalra és előre kerültek a célzsebek.

A hát részét általában szabadon hagyták, mivel gondoltak a zsákokra is, illetve egy méretben készültek, és a deréknál illetve a vállaknál lehetett méretre állítani.

Míg az utóbbi öt különféle célzsebekkel készült, apróbb eltérésekkel mint például a belga mellényben található extra derékpárnázás, addig a franciák később egy egyszerű alapot rendszeresítettek, két féle célzsebbel, ez volt az Arktis mellény helyi változata.

A rendszeresítés dátumai eltérőek, volt ahol csak a kétezres évekre került ki az új mellény, míg máshol már a kilencvenes évek közepén elterjedt. Ennél fogva nehéz eldönteni, és újabb vitákat generálna, melyik ország és kitől merített ihletet.

A svéd és a finn elképzelések eltérőek voltak, mivel ők egy modulárisabb rendszerben gondolkoztak. A svédek ezt már jóval a kétezres évek előtt rendszeresítették, sőt már az utódnál járnak.

Összességében elmondható, hogy ezeknél a málhamellényeknél fő szempont volt, hogy a katona ne csak a harchoz szükséges muníciót legyen képes magánál tartani.

A lőszer mellett élelem, étkészlet, sátorlap, ásó, melegítő készlet is bemálházható, sőt külön célzsebeket készítettek ezekhez. Teszem hozzá, ezek a mellények által leváltásra került málhafelszerelésen is helyet kaptak.

Általános jellemző volt még, hogy ezek a mellények viszonylag könnyen méretre igazíthatóak, de nagyméretűek és nehezek is. Amelyik hálós alapra készült annál még a szellőzéssel se lenne probléma, bár a svéd-finn éghajlaton annak a hiánya még jól is jön.

Valószínűleg a missziós tapasztalatok alapján látszólag a fent említett országok újra értékelték az elképzeléseiket, és volt ahol megtartották a málhamellény koncepcióját mint például a Norvégiában és Belgiumban, megint máshol chestrigekben és új generációs plate carrierekben gondolkodnak. 

Forrás:

http://iacmc.forumotion.com/t28-dutch-desert-webbing-originally-posted-by-ys2003

http://smg.photobucket.com/user/charlie-2-6/media/Gear/ec9e5259.jpg.html

http://smg.photobucket.com/user/charlie-2-6/media/Gear/ABL_BACKSIDE.jpg.html

https://www.soldf.com/images/s_stridsvast2k_2.jpg

http://ddaymemorial.blogspot.hu/2013_07_01_archive.html

http://www.varusteleka.fi/

http://airsoftcanada.com/gallery2/main.php?g2_view=core.DownloadItem&g2_itemId=7299&g2_serialNumber=2

ggpht.com/-TLneop0tl2A/UWE1HxgYvOI/AAAAAAAABvo/yTeBdpFtWa8/s1600/2013-04-07%25252011.14.21