A múltkori rövid áttekintést követően, most következzen a különleges erők által használt ballisztikus védőmellények ismertetése. A téma jelentős mérete miatt, az elmúlt húsz év alatt rendszeresített eszközök fognak szerepelni.

Előrebocsájtanám, hogy a bemutatás a teljesség igénye nélkül készült el, ugyanis olyan mennyiségben rendszeresítettek hivatalosan és félhivatalosan eszközöket, aminek a mostani körülmények közötti ismertetése szinte lehetetlen lenne.

Alapvetően a különleges erők málha és védőfelszerelése nem sokban különbözött a rendszeresítettől, de természetesen léteztek málhamellények és egyéb hámok, illetve ezek egyénre szabott változatai már a vietnámi konfliktus során.

Jelentős eltérés a 80-as években lett látható, amikor is a grenadai és panamai harcokban résztvevő speciális rendeltetésű egységeken megjelentek az átalakított LBV-k, műanyag sisakok és a fegyverre szerelhető optikák, továbbá a combtokok is.

Az első nagyobb darabszámban felbukkanó védőmellény az RBA (Ranger Body Armor) volt, ami talán a Black Hawk Down-ból lehet ismerős. A PASGT-vel ellentétben ez kisebb és magasabb ballisztikai védelemmel látták el.

Magyarán a lágy betéten túl belekerült két darab kemény ballisztikai betét is, aminek köszönhetően nagy mértékben nőtt az általa biztosított védelem is, mert a repeszeken túl képes volt karabélylőszereknek is ellenállni.

Rendszeresítésre 1992-1993-ban került. Legfőképpen a Ranger egységeket látták el vele, de később például a koszovói válság idején már ejtőernyősökön és "hegyivadászokon" is felbukkant, illetve az afganisztáni és iraki hadműveletek első éveiben is látható volt.

Az első felhasználói vélemények elég negatívak voltak, ugyanis nehéznek találták. És valójában majd kétszer olyan nehéz volt mint a korábbi PASGT, betétekkel összesen 11.2 kg-ot nyomott. A teljes készlet ára pedig 780 dollár volt.
A mellény érdekessége, hogy kívül helyeztek el rajta egy nagy méretű tépőzárat, amivel a méretet lehet állítani. Nem terveztek hozzá külön málhafelszerelést, az LC-2-es málhaövet hordták rajta, egy egyszerű övtoldóval.

Gyártását a 2000-es évek után is folytatták, és az újabb eszközök valamikor 2003-2004 környékén válthatták le teljesen. Természetesen kiképzési célokra ezután is használták, és jó néhány Ranger tanfolyamról készült felvételen feltűnik.

Összesen hat változatot készítettek belőle, a hetedik pedig már a SPEAR rendszer része volt. Az alap változatnál egyébként hátulról hiányzott még a betét, a későbbiek során pedig az első méretét csökkentették le, majd a felhasznált anyag, ezáltal a woodland mintázat árnyalata is változott.

Az RBA alapokra épülve kifejezetten a különleges erők számára készítették el a PBPV védőmellényt, amely első ránézésre az RBA hiányosságait próbálta javítani, azonban még ehhez sem készült külön málhamellény.

A kemény betéteket itt már megpróbálták belül elhelyezni és nem kívül, továbbá a széllességét is sikerült csökkenteni, és a tépőzárak nem hátra hanem oldalra kerültek elhelyezésre.

A PBVP II-nél ezt figyelembe véve mind elől, mind hátul tépőzárak kerültek fel, amikre célzsebek széles választékát lehetett rögzíteni. Itt már készültek "custom" megoldások a jobb helykihasználás érdekében.

A célzsebek érdekessége, hogy nem csak függőlegesen hanem elfordítva, vízszintesen is felhelyezhették őket. Ennek a gyakorlati haszna, hogy a telepakolt mellény hátsó felére rögzített felszerelésekhez is hozzáférhettek.

A PBVP egyébként kifejezetten DA (Direct Action) feladatokra készült. Rendszeresítése mögött valószínűleg az az egyszerű ok állhatott, hogy eredeti feladatuktól eltérően a különleges erők egyre több alkalommal vettek részt ilyen műveletekben.

Az eddigi eszközök kifejezetten a hadsereg számára készültek, míg a többi haderőnem különleges alakulatai számára is készültek kifejezetten az ő igényeik alapján teljesen rendszerek.
Erre jó példa az "Assault Vest System", amit a Tengerészgyalogságnál rendszeresítettek a 90-es évek végén. Ezt főleg a hajókon szolgálni, szintén kifejezetten DA feladatokat végrehajtó egységek kapták meg.

Tépőzárak helyett az AVS-en patentokat használtak, hasonló megoldás mint a Safariland rendőrségi mellényeken, és ehhez is több fajta célzseb létezett. Az alakulat igényeit és fegyverzetét figyelembe véve készítették el ezeket.

A PBVP-hez hasonlóan a mellényt ebben az esetben is lehet oldalt illetve a vállaknál állítani, ami gyakorlatilag a 2000-es évekre már teljesen alap elvárás lett az amerikai védőmellényeken, ezzel pedig egy régi hiányosságot pótoltak.

Látható tehát, hogy közel tíz év alatt sikerült javítani a hiányosságokat és egy rendszerbe integrálni a két mellény, védő és málha, funkcióit, és növelni a ballisztikai képességeit is.

Forrás: http://wwww.specwargear.com/

  http://oefoif.forumotion.net/