fjoni:
@Krizo: Nana!Nem feszegetjük itten a szigorúan titkos hadiipari fejlesztéseket :-) és főleg nem kr... (2024.10.15. 08:15)Colombo város egyes számú tűzoltósága
Krizo:
Azt hittem, hogy megszűnt az oldal! Már csapatpróbán az új Magyar gyakorló. Remélem lesz róla beje... (2024.09.26. 11:55)Colombo város egyes számú tűzoltósága
A Combat Gear Blog célja bemutatni milyen kiegészítőkből tevődik össze egy modern hadsereg katonáinak személyi felszerelése, továbbá szeretne a laikusok, érdeklődők, hivatásosok és szerződésesek, milsimesek, airsoftosok, paintballosok és természetjárók számára egy érdekes oldalt összeállítani leírásokkal és fotókkal.
Ne felejtsd el elmenteni az oldalt a kedvenceid közé! (CTRL+D)
Jelenleg a Magyar Honvédség egyik fő ejtőernyő típusa az RS 4/4-es háti ernyő. Ezek nem mai darabok, a korábbi NDK-ban gyártották őket. Az RS 4/4-es egy körkupolás főleg bekötött ugrásokhoz használt ejtőernyő típus. Előrehaladási sebesség 3-4 méter, míg 4-5 méterrel süllyed másodpercenként. Ezek teljesen átlagos értékek, ennél gyorsabb ernyők már kicsit eltúlzottak, mint az olasz ernyő, ami 8 m/s sebességgel „zuhan”.
A Magyar Honvédségen belül az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj, MH 25/88 Könnyű Vegyes Zászlóalj, MH 86. Szolnok Helikopter Bázis személyzete, MH 5/24 Bornemissza Geregly Felderítő Zászlóalj, és a Nemzetvédelmi Egyetem katonai hallgatói számára (fakultatív módon) tartanak ejtőernyős oktatásokat.
Az RS 4/4-es mellett a különleges rendeltetésű alakulatok modernebb, de nagyobb gyakorlatot igénylő sikló ernyőket is alkalmaznak már. Az RS 4-es ahogy, a következőkben is látható lesz, egy teljesen egyszerű, és az egyik legbiztonságosabb ejtőernyők közé sorolható.
További előnye, hogy a BE 8 vagy 10-es mentőernyővel használva, nem kell a főernyőt leoldani. A mentőernyő zsinórzata rövidebb mint a fő ernyőé, ezért az nyitott állapotban nem okoz problémát. Az MH 34.-nél 40 év alatt csak 8 fő vesztette életét ugrások következtében.
Az RS 4/4-es háromféle módon használható. Bekötve, ekkor ugrás után nyílik rögtön a főernyő. Stabilizátoros ugrásra, ekkor csak a nyitó ernyő nyílik, majd KAP-3-al vagy kézzel a főernyő. Illetve kézi nyitással.
A fő ernyő zsinórzata a két hevederben végződik, és ezek magának az ejtőernyő tokjának a hevederzetének felső részéhez rögzülnek fém csatok segítségével. A tok egyébként rendelkezik egy beülővel, ami a combjainkat rögzíti, és külön hevederzettel a kézifegyver és a málha számára. Fémmerevítéses, körülbelül 4-5 kg-ot nyomhat.
A fémmerevítésről annyit, hogy szájhagyomány útján terjed az a történet, amikor is valaki részlegesen nyitott ernyővel ment lefelé, és puha talajra érkezett. A fémmerevítés miatt, azonban gerincsérülést szenvedett.
A hevederzeten bal oldalt található a kioldó, ezzel nyitható a főernyő. A kézifegyver előre, míg a hátizsák hátra, közvetlen az ernyő alá csatolható fel. Érdekesség, hogy sok helyen landolás előtt le szokták oldani a zsákot, na itt nem.
Miután a fő ernyőt kiterítettük, és kifeszítve a levegőt kipréselve, a redőit egymásra hajtogattuk. A fő ernyőn két oldalt található 2-2 nyílás (kormány rések), amik a kormányzásban segít. Két vezető zsinór segítségével zárhatók ezek a nyílások, ezáltal valamely irányba fordítható az ernyő.
Miután az ernyő redőit egymásra hajtogattuk, az ernyő gyakorlatilag a hatodára csökken. Ezután ráhúzzuk a belső zsákot, ami gyakorlatilag összefogja. A képen sajnos nem látható, de a belső zsák végén van rögzítve a nyitó ernyő, és a képen látható fehér zsinór gátolja meg a belső zsákot abban, hogy elszáljon.
A nyitó ernyő feladata, hogy ugráskor a fő ernyőt kirántsa a tokból. A nyitó ernyő jóval kisebb, ezért könnyebben bele kap a levegő ergo könnyebben nyílik. Alkalmazható még a stabilizátoros ugrásnál is, de erről később.
Miután a belső zsákot ráhúztuk az ernyőre, a zsák alján található gumibelsőkbe kell az ejtőernyő zsinórzatát bevezetni. Ez azt a célt szolgálja, hogy a zsinórzat ne gabalyodjon össze, és kevesebb helyet foglaljon.
Ezután a belsőzsákot behajtogatjuk a tokba. Ha az ejtőernyő rendesen ki van feszítve, akkor sokkal könnyebb munka, de 2-3-an is lehet tuszkolni meg minél kisebbre nyomni a belsőzsákba csomagolternyőt.
A belsőzsákon található a stabilizátoros ugráshoz szükséges két acél fül. Sima bekötött ugrásnál ezt nem alkalmazzák, és egy külön fedőréteg van rajta. Stabilizátoros ugrásnál egy acélsodrony van belefűzve, és ugráskor csak a nyitó ernyőt engedi nyitni, majd rántásra a főernyőt is.
A stabilizátoros ugrás az igazi értelembe vett katonai ugrás. Így lehet nagyobb magasságból is ugrani, felszereléssel, bepörgés nélkül. A főernyő nyitását egyébként a KAP-3-as típusú automata nyitó berendezés is végezheti. A KAP-3 azonban nem a megbízhatóságáról híres.
Miután sikerült behajtogatni a belsőzsákot, a tok két oldalsó illetve alsó és felső rétegeit kell ráhajtogatni. Ezek az oldalak rendelkeznek fém fülekkel és fém gyűrűkkel. A gyűrűket a füleken kell átdugni, majd a fülekbe kell bevezetni a kioldó fém tüskéit.
Ezek a fedő rétegek gumi pókokkal vannak megfeszítve, ezáltal ha a fém tüskéket kirántják nyitáskor, a fedőrétegeket szétrántják a gumi pókok, és a nyitó ernyő majd a belsőzsák is akadály nélkül távozhat a tokból.
A főernyő jobb oldalán két rekesz található a KAP-3-as automata nyitó rendszer számára. Mint említettem nem túl megbízható, mindenesetre két fajta is van belőle, a rövidebbet a felsőben, a hosszabbat pedig az alsóban kapott helyet. A KAP-3 gyakorlatilag egy barométer, ami az előre beállított magasságon nyitja az ernyőt. Már ha ő is úgy akarja.
A KAP-3 vezetékei számára az RS4/4-es felső részén két gumicső található. Ezeken keresztül kell őket a kioldóhoz vezetni. Nyitáskor pedig a kioldó tüskéit rántja ki a helyükről. A vezetékeket oldalról kell a felülre vezetni, majd felülről a tüskékhez.
Bekötött ugráskor tehát az a fehér gumírozott zsinór kerül bekötésre, majd kirántja a tüskéket és szétcsapódnak a fedőrétegek, ekkor az ugró zsák kicsapódik és feltolódik egészen a mentőernyőig, majd a főernyő is szétnyílik és voálá.
Az ejtőernyőhöz tartozik még egy zsák is, amivel összehajtott állapotban ugranak. Földetéréskor kihajtogatják, majd a főernyőt és egyéb tartozékait ebbe teszik bele. A feladattól függően elássák vagy elsétálnak vele.
Ahogy az elején is írtam, egy teljesen egyszerű ép ésszel felfogható konstrukcióról van szó. Egyszer hajtogattam össze és már átlátom meg értem a működését és a használatát is. Persze nem ugranék ennyi tudással.
Ha valami rosszul lett leírva, máshogy kell, esetleg van saját élmény, az jöhet kommentbe, minden mennyiségbe.
A hajtogatást két olyan személy felügyelte, akik használták az RS 4/4-est. Velük beszélgettem, és őket faggattam az ernyőről és a használatáról. Ők nem oldották le :)
Az eje zsák hátrésze elég párnázott ahhoz, hogy ne okozzon sérülést.
@dudi01: az ezekhez az ernyőkhöz rendszeresített "deszant zsákot" fixen az ernyő alatt a seggeden viselted. amikor az ernyőt levetted akkor lehetett a zsákot a saját hevederén visszakapcsolni ill húzni a hátadra és onnantól hátizsákként funkcionált.
az ernyőt az NDK-ban gyártották. a néphadsereg a 80'as években már nem használta ezt a típust, csak az akkori MHSZ-ben volt a kezdők ernyője.
a néphadsereg az RS 8/A jelü főernyőt használta a BE 8 tartalék ernyővel. szolgálatban volt az UT 15 körkupolás szovjet és RL 10 ill 10/2 és 12 szintén NDK-s ernyő, meg néhány kiváltságosnak nyugati tandemtokos PARAFOIL ernyő.
visszatérve a cikkben említett RS 4/4 re.
ezen a típuson oldalanként 2-2 irányító nyílás volt. az RS 8/A-n volt csak 1-1 oldalanként és 1 hátsó szögletes tolórés, ami növelte az ernyő vízszintes sebességet. az a fehér zsinór ami a képen van az pedig nem a bekötőzsinór, hanem ez van a belsőzsák végén és ez tartja nyitás után a kupola kémény nyílásánál a belsőzsákot, hogy el ne szálljon a nyitóernyővel együtt. a bekötőzsinór nem ilyen elasztikus, az sima többrétegű szalag a végén karabinerrel. az ernyő tokján pedig azért van kettő KAP 3-as készüléknek hely mert kétféle hosszúságban létezett. a rövidet a felsőben a hosszabbat az alsóban helyezték el, viszont nem használtunk egyszerre két készüléket.
kb ezeket fűzném hozzá...
üdv: parasutyo
A nyitókészülék lehetett PPK-U típusú is, ami pont ugyan úgy nézett ki mint a KAP-3. Nálam egyszer előfordult, hogy már jóval a földet érés után, ernyő összeszedés közben működött el. Szóval tényleg nem volt megbízható. A műszert a földön fel kellett húzni (izmos feladat volt) és egy "tüskével" kellett bebiztosítani. Ez a tüske a bekötőkötélhez volt erősítve, így gépelhagyáskor kihúzódott, ezzel "élesítve" a műszert.
A hátizsákot az ernyő alá rögzítve a mozgás nagyon nehézkessé vált, és a zsák nem volt leoldható.
A zsinórokat azért is kellett felfűzni, hogy ne egyből szaladjon ki az a nyolc méter, mert akkorát rántott volna nyitáskor, hogy a fogtömés is kiszakad:) Ha az ember lusta volt, akkor nem kellett minden fülbe begyömöszölni a zsinórt, de akkor már érezhetően rántott. A gumikarikák sokszor szakadtak, és rendszerint biciklibelsőből lettek vágva.
Az ernyő hajtogatásának a kezdetén meg kellett keresni egy megjelölt zsinórt, és az ehhez tartozó kupolaszelet lett az első, mindegyik többi erre került rá.
Teljesen kézi ugráshoz az ernyőbe még be kellett tuszkolni egy optimusznak nevezett rugós nyitóernyőt, ami az alap nyitóernyőt rántotta ki...
Volt "szerencsém" olasz ernyővel (is) ugrani, és megerősíthetem, hogy a földet érés kemény volt.
Az RS egy nagyon kényelmes és biztonságos ernyő volt.
@parasutyo:
Lehet hogy félreértem amit írtál, de az RS4/4 még 2000-ben biztos hogy rendszerben, sőt, használatban volt.
Köszönjük szépen a kiegészítéseket tőled is, és a személyes tapasztalatokat is.
"Az ernyő hajtogatásának a kezdetén meg kellett keresni egy megjelölt zsinórt, és az ehhez tartozó kupolaszelet lett az első, mindegyik többi erre került rá."
Ez egy fehérszínű négyszög vagy háromszög. Mi is megtaláltuk, csak sajnos nem látszott képen jól.
"Volt "szerencsém" olasz ernyővel (is) ugrani, és megerősíthetem, hogy a földet érés kemény volt."
Makrai olaszországi útja ?
RS 4/4-el még manapság is ugranak. Vannak újabb típusú ernyőik is, de ezek rendszeresítéséről nem tudok nyilatkozni.
@Combat Gear Admin:
Az olaszoknál csereképzésen voltam, a híresneves Folgore volt a vendéglátónk, még 1998-ban.
Tartalmas egy hét volt, lövészettel, ugrással, városnézéssel, esténként focival. Elvertük őket:)
@Combat Gear Admin:
Még valami.
A képen látható ernyő az első szériákból való lehet, mert a mellheveder csatja még a régi típusú, viszont a combheveder csatja már az újabb változat. Ez utóbbi pont olyan volt, mint a régi mellhevederé.
És egy kicsit mintha az illetőn lógna az ernyő. Ezen emlékeim szerint a főkörheveder meghúzásával lehetne segíteni:)
@Combat Gear Admin:
:)
Lehet hogy hihetetlen, de eddig eszembe se jutott, hogy sztorit írjak a Folgorés élményekből. Talán azért sem, mert az annyira nem volt élménydús, mint mondjuk a belga Paracommando-s kiruccanás. De lehet, hogy ma megírom, és postázom tiborunak:)
@proletair: az első 36 ugrásom történt RS 4/4-el még az MHSZ-ben a Néphadsereg előtt. 87'-ben vonultam Taszárra majd vezényelve voltam több helyre (Kecskemét, Szolnok-Gábor Áron és később Kilián, Szentkirályszabadja) de sehol nem ugrottunk RS 4/4-el. viszont ez nem zárja ki amit te is mondasz, a seregnél nem lehet tudni...
"Ha valami rosszul lett leírva, máshogy kell, esetleg van saját élmény, az jöhet kommentbe, minden mennyiségbe."
Az ejtőernyőzést sajnos nem vágom, de amúgy rengeteg dolog van rosszul-leírva. Nem kezdem kiválogatni, mert nem b@sztatni akarlak, de ha van affinitásod a fejlődésre akkor a következő cikkedet átnézeted egy írástudóval még kiadás előtt.
Szevasztok!
Igaz, hogy kicsit régi a legutolsó komment, de engedjétek meg, hogy némileg helyesbítsek egy-két dolgon. Az RS-4/3 ejtőernyő a '70-es években jött be a Magyar Honvédségbe. Később, egy minimálisan módosított változata, az RS-4/4 lett rendszeresítve. Ezt az ernyőt az akkori NDK-ban gyártották. Érdekesség, hogy az NDK hadseregben jellemzően az RS-9 -et használták, ami annyiban különbözött a 4/4-től, hogy a kupola kisebb volt és 3 pár irányítóréssel rendelkezett. Ja és csak stabilizátoros ugrást lehetett vele végrehajtani. Visszatérve az RS-4/4-re. Ezt az ejtőernyőt alapvetően a szárazföldi erők használták, az akkori légierőnél az RS-8 került rendszeresítésre. Az RS-8-ról valaki korábban már írt, a lényege, hogy a kupola kisebb, mint a 4/4-é, egy pár irányítóréssel valamint hátul egy úgynevezett tolóréssel rendelkezett. Ha jól emlékszem 2004-ben beszerzésre került az RS-4/4LA ejtőernyő, ami a régi NDK-s gyár utódszervezetének terméke volt. Ez a körkupolás ejtőernyő a mai napig rendszeresítve van a Magyar Honvédségben. Nyitási módszert tekintve mindhárom típusra (bekötött, stabilizátoros, kézi)alkalmas. pl. kiválóan alkalmas kezdő ejtőernyősök szabadeséses kiképzésére.
@Hooah0: Természetesen nem probléma, hozzászólások mindig jöhetnek, hiszen nem vesznek el és csak gyarapítják a bejegyzéseket. Továbbá oldalt látni fogják ezeket az ide tévedők.
@parasutyo: Azért nem találkoztál a seregben RS4/4-el mert az eje szolgálatoknál RS8 volt használatban.
Az RS4/4-est az MHSZ és utódszervezeteinél használták kiképzésre és talán 2000 környéként kezdtek kikopni.
A seregben pedig a mélységieknél volt használatban és a te általad felsorolt helyeken/reptereken eje szolgálat működött ahol viszont az RS8-ast használták.
@Combat Gear Admin: Elképzelhető...A régi klubbomnál mi ugrottuk az utolsót (alacsonyról "nagy"sebességel amolyan usa deszantosat :-) ) velük és áttértek a bekötött légcellásra.
A német spekon cég gyártja az ernyőket a mai napig.kicsit módosították,nincs belső zsák, az ernyő belépő élénél hálót tettek, mint az amerikai ernyőre.Rs-4/4T néven fut ma.
a fehér zsinór bevarrása a 15-ös zsinórnál van.ettől a zsinórtól kellett kellett kezdeni a hajtogatást.
A T-11-esre, amit már az ernyőzés kezdetén kitaláltak, és most verik a mellüket, hogy mekkora ernyőt alkottak, de nem kell messze meg, hisz a fékező ernyő sem véletlenül szögletesek!
Mondjuk mintha csak rosszat olvastam róla. Bírálták az irányítást, a sebességét, meg igazából mindent. Sőt, halál eset is történt. Bár az talán a rossz hajtogatás miatt volt.
Üdvözletem!
Lenne egy kapcsolódó kérdésem!
Egy STABO hevedert, pontosabban málhát kellene készítenem: imgur.com/fElWPqx
Körülnéztem a Dark tactical-nál:
-1 inch-es D-gyűrű van, ez OK.
-1 inch-es heveder még nekem is van otthon, de be is lehet szerezni könnyen.
-2 inch-es heveder szintén egyszerű eset.
Sajnos a pozitív dolgok itt véget is érnek.
Az általam "roll-pin" csatnak nevezett alkatrész szintén van, bár az eredeti nem recés, de hát ez van.
De az 50 mm-es változatok közül sem a D, sem a delta gyűrűben nincs az alapjával párhuzamos átkötés.
Még ez is akceptálható lenne, de 50 mm-es hevederre rakható karabinert nem látok.
Honnan lehetne ilyeneket szerezni? 4 db delta, vagy D gyűrű és két karabiner legalább kellene. Ehhez nincs kedvem sem egy full ernyőt megvenni. Amcsi webshopban van roncs, csak onnan meg a szállítási költség lesz abszurd, ráadásul a 90%-a nem kell.
@FlippyMurdoc: Van egy doboznyi különféle eje. csatom és egyéb alkatrészem. Privátban (firpojoni-kukac-dzsímél-pont-kom) írd meg légyszi, hogy pontosan mire lenne szükséged és megnézem, hogy van-e?
Itt is frissítés: Az RS-4/4LA ejtőernyőket az idén nyár folyamán vonták ki a rendszerből (üzemidő lejárta miatt).
Úgy néz ki, hogy a típusból új darabokat nem fognak beszerezni.
Így jó pár évvel a cikk megírása után helyesbítenék a felhasználó alakulatokról. Nem olvastam végig a kommenteket így lehet okafogyott a megjegyzésem.
Az Rs4/4-est A fősuli mellet négy mélységi felderítő alakulatnál használták. Pécs(exSzombathely), Győr, Eger és Szolnok. Előbbieknél ha jól minden bevonulós szakasz 4csoportból állt. Szolnokon a mélységiek mellett volt egy különleges felderítő csoport is a "CS" század. Oda évi egyszer vonultak a kettő helyett az egy éves sorkatonai időszakban.
A különböző reptereken eje szogálat működött akik Rs-8-ast használtak.
@min: A helyesbítés nem helytálló, nem időszerű.
A cikk megírásának idején ezek az alakulatok már vagy rég nem léteztek, vagy igen, de más formában.
A 42. Baranya és a 74. Arrabona 1997-ben felszámolásra került. A 24. Bornemissza 2007-ben áttelepült Debrecenbe. A 34. Bercsényi különleges műveleti zászlóaljjá alakult át 2005-ben.
A cikk megírása óta a 25/88 először visszakapta önállóságát, azután a 34 és a 88 összevonásával létrejött a MH 2. Különleges Rendeltetésű Ezred, ami később dandárrá lett szervezve.
És nem utolsó sorban azóta az RS-t is kivonták. :)
Utolsó kommentek