Kecskeméten látható volt a páncélozott Rába tehergépjármű test közelből is. Sajnos minimális információt sikerült csak szerezni, de láthattuk, megérinthettük sőt bele is ülhettünk.

Nem akarok nagy vitát kavarni, inkább csak elgondolkozom mire való egy ilyen jármű, és hátha csatlakozik valaki aki tud okosabbat mondani. Ettől mondjuk nem félek.

Tehát a páncélozott katonai tehergépjárművekre már korábban is láthattunk példákat. Ezeket vagy valamilyen helyi konfliktus során hegesztgették össze fém lemezekből, vagy nagyobb vállalatok készítették el.

A fém lap hegesztgetés szükség megoldás volt, mivel a szállító feladatot olyan körülmények között kellett végrehajtani, amikor is az emberre kézifegyverekből tüzeltek.

Aztán Csecsenföldön lehetett látni utólag páncélozott Ural teherautókat. Eleinte csak a platóra került fel egy páncélozott “doboz”, majd utána a fülkét is megerősítették.

Ezeket a járműveket főleg a belügyi egységek használták, de ezt nem lehet konzekvensen így kijelenteni, hogy csakis náluk volt rendszerben, ugyanis a VDV vagy más reguláris alakulatnál is láthatóak voltak.

Mindenesetre napjainkban főleg a problémásabb kaukázusi államok területén bukkannak fel, ahol is főleg a belügyi csapatok különleges egységei hajtanak végre “terror elhárító” akciókat.

Ez a páncélozott “doboz” és fülke több alkalommal bebizonyította már, hogy ellenáll a gyalogsági fegyverek tüzének, sőt némely esetben az út szélén elhelyezett robbanó testekkel szemben is hatásos védelemnek bizonyult. Sajnos azonban erre nincs külön statisztika.

Egy páncélozott teherautó miért lehet jó? A páncélzatának köszönhetően ellenáll a gyalogsági fegyvereknek, a nagyobb tehertérrel rendelkezik mint a páncélozott szállító harcjárművek és gyalogsági harcjárművek. Azt viszont nem tudom, hogy a terepjáró képessége jobb vagy rosszabb.

Mindenesetre az orosz Ural és Kamaz gyárak is készítettek páncélozott teherautókat, sőt Uralból létezik már amolyan MRAP átmenet is, megerősített alvázzal és mutatós belsővel. Ez egyébként a Typhoon névre hallgat.

No de nézzük ide haza mire lehetne alkalmazni egy ilyen páncélozott tehergépjárművet, illetve mik az elmúlt évek missziós trendjei, mivel sajnos a tapasztalatokról nem tudunk túl sokat.

A Magyar Honvédség Irakban és Afganisztánban illetve Koszovóban van jelen különféle harcjárművekkel. Én az első kettőt venném számításba, mivel ott került sor a legtöbb harcérintkezésre.

Szóval Irakban ugye főleg szállító feladatokat láttak el. Ezek során BTR szállító harcjárművek biztosítása mellett Unimog és Ural tehergépjárművekkel, illetve egyéb páncélozás nélküli, járművel rendelkeztek.

Afganisztánban az utóbbi időben bővült a jármű park, és Maxxpro, Cougar MRAP-ekkel, illetve páncélozott HMMWW-kkal hajtották végre a feladatokat. 2011-ben kikerült két darab páncélozott Unimog mentőautó és hét darab páncélozott fülkés Rába tehergépjármű. Előtte Unimogokkal hajtottak végre szállítási feladatokat.

A Rába a Védett Zárt Felépítmény program keretén belül készítette el a páncélozott raktérrel és fülkével rendelkező Rába tehergépjárművet, amiből kettő darab példány létezik.

A Rába honlapja alapján a VZF-hez külön hegesztőautomata és a torony összeállításához szükséges forgató berendezés, illetve a páncéllemezek készítéséhez speciális ragasztó asztal készült.

A felépítmény kényelmes, 12 fő fér el benne. Azonban a kilátás korlátozott, kilövési lehetőség pedig nincs belőle. Az ülések a felépítmény oldalára rögzíthetők, sínrendszer segítségével.

A jármű elhagyása lassabb mint mondjuk a BTR esetében, ugyanis egy nyíláson hagyja azt el a 12 fő, és egyszerre csak egy ember tud kimászni belőle.

Sajnos amiről sehol nem találni írást, az a jármű rendeltetése. A páncélozott fülkés teherautó még érthető volt, ugyanis azt szállító feladatok végrehajtására szánták.

De mégis milyen jövőbeli feladatok jöhetnek számításba? Jelenleg a Magyar Honvédségnél kizárólag egy típus áll rendszerben, amely páncélozott szállító harcjárműként, illetve gyalogsági harcjárműként is funkcionál. Ez pedig a BTR 70 illetve a BTR 80-as.

Belátható, hogy ilyen feladatkörre a VZF alkalmatlan, mivel semmilyen fegyver rendszer nincs jelenleg rajta integrálva, tehát a gyalogság harcát nem tudja támogatni, csak szállítani tudja őket. Viszont a jelen viszonyok között, egy páncélozott szállító jármű az elég kevés.

Missziós feladatoknál azonban jól jöhet, ugyanis majd kétszer annyi embert tud szállítani mint egy Maxxpro, de a védelmet nem lehet csak passzív eszközökre bízni.

Szóval örültem, meg jó volt látni, hogy végre valamit összeraktak ide haza is, én csupán azt nem értem milyen feladatkörre szánták. Mert az világos, hogy hazai piacra készült, na de mégis minek?

Ha a körülöttünk lévő országokat vesszük, akkor szinte mindenhol rendszerben állnak szállító harcjárművek, de hasonló konstrukcióról nem tudok.

Esetleg a szlovák hadsereg páncélozott négy tengelyes Tátráit lehetne említeni, de ezek minden esetben valamilyen speciális feladatkörre készültek, tehát alapjáraton páncélozott szállító harcjárművek felfegyverezve, vagy tüzérségi járművek.

Bár a fegyverzet mellett a másik fő különbség, hogy a raktér összekötettésben van a vezetőfülkével, és nem különálló részegység. Ezeknek a járműveknek a másik hiányossága, hogy nem úszóképesek.

A teherautóból épített páncélozott járművek amolyan fél megoldások. Bizonyos szerepkörben alkalmazhatóak, például missziós feladatok során, vagy ahogy azt a Kaukázusban láthatjuk az orosz belügyi csapatok által, de semmiképpen sem lehet kiváltani velük egy teljes értékű gyalogsági harcjárművet, vagy PSZH-t. Mindenesetre olcsóbbak.

Fotó: Kakukk