Mivel az utóbbi napokban felröppent a V4-es harccsoport híre, ezért eszembe jutott egy hasonló kezdeményezés is, amiről már korábban szerettem volna írni.
Az EU-nak összesen körülbelül 18-19 harccsoportja van, amiből fél éves periódusokban kettő ad készenléti szolgálatot. Az elvárások szerint, az EU-nak képesnek kell lennie egyszerre két harccsoportot önállóan bevetni külön-külön vagy akár egy ugyanazon helyszínen.
A harccsoportok számában azért nem vagyok biztos, mivel 19-et említenek, de ebből tudom, hogy a BG 107-es már megszűnt, továbbá ugye most szeretnék a V4-et felállítani.
Az egész rendszer az EU öklét, illetve a kollektív védelem melletti elkötelezettségét hivatott reprezentálni. Alapvetően ez egy jó ötlet, és volt alkalom amikor már bizonyított.
Azonban körbe járva a témát elég szkeptikus lettem, amihez elég nagy részben járultak hozzá az EU-t bíráló amatőr vagy hivatásos katonai szakértők is.
Például alapvetően kettő fontosabb problémát emelnék ki. Szóval az első, hogy az adott szolgálatot ellátó harccsoport hogyan jut el a megfelelő helyre?! Ugye ez egy olasz-spanyol kétlaki támadó csoportnál még csak-csak reálisan elképzelhető, no de nem jelenik meg a lelki szemeim előtt ahogy a BTR 80-asok gázolnak ki a partra.
Természetesen az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az egységek bevetésének esetén nem csak az adott szolgálatot ellátó ország biztosíthat szállító járműveket, hanem a többi tagország is.
A másik komoly kérdés pedig a felszerelés egységessége. Például a Nordic harccsoportnál is több féle kézifegyvert, eltérő kaliberben alkalmaznak a résztvevő országok haderői, nem beszélve a kommunikációs berendezésekről.
A Nordic harccsoportot Svédország, Finnország, Norvégia, Észtország és Írország alkotja. Tavaly felkérték, és elméletileg megállapodás is született, Litvániát és Lettországot is. A három apró balti állam egyébként fejenként 50 fővel vesz részt a harccsoport munkájában.
Az egész alkalmi egység egy „gerinc” országra épül, ami jelen esetünkben Svédország. Itt található az alakulat parancsnoksága is, és egyébként a 2200-2400 fős egységben 1600 svéd katona szolgál.
Az egység felépítése modul rendszerű. Ezt úgy kell elképzelni, hogy adott a 2000 fős mondjuk ezred, amiben megtalálható a vezetési-harci-harctámogató elem. A különféle elemeket tovább lehet bontani szakcsapatokra, például térképészek, tűzszerészek vagy tűztámogatók.
A példa kedvéért a Nordic harccsoportba Írország tűzszerészeket és katonai rendészeket, Finnország aknavetősöket és térképészeket, míg Észtország a vezetési elembe delegált katonákat.
A harccsoportokkal szemben elvárás, hogy a tanács által hozott döntés után 5-10 napon belül bevethetőnek kell lenniük bárhol. Továbbá a döntés után a katonáknak 48 óra áll rendelkezésükre, hogy visszaérjenek támaszpontjaikra.
Sajnos pontos adatokat nem találtam, de a 48 órát indokolhatják a nagy távolságok. Legalábbis reálisnak tűnik a 48 óra, mondjuk ha a finn kontingenst kell összetrombitálni, majd repülővel Svédországba szállítani.
Az elvárások szerint a harccsoportnak képesnek kell lennie önerőből 30 napot eltölteni műveleti területen amit akár 120 napra is meglehet hosszabbítani. Ez úgy nagyjából megfelel egy Tengerészgyalogos MEU képességének.
A katonai rendszerek kompatibilitási problémái mellett vannak bizonyos nemzeti sajátosságok is, amik behatárolják a kiküldhető erők nagyságát. Ilyen például az a finn törvény, amely szerint 2000 főnél több katonát nem küldhetnek külföldre.
Tehát látható, hogy igen sok és komoly probléma merül fel egy-egy EU harccsoport létrehozásakor, arról nem is beszélve, hogy igen nagy körültekintéssel kell a bevetésükről dönteni.
De semmiképpen nem elvetendő ötlet, és a megfelelő módon kivitelezve elég komoly módon prosperálhatnak a különféle haderők a közös munkából és hadgyakorlatokból.
Összehasonlításképpen a tengerentúlon is több gyorsreagálású egység található. Ezeknek az indulási parancstól számítva 18 órán belül el kell tudni indulniuk az adott helyre. Természetesen légi úton, főleg könnyű fegyverzettel.
Nem beszélve az olyan adatokról sem, miszerint egy ilyen alakulatnak szőrőstül-bőrőstül 24-48 órán belül BÁRHOL bevethetőnek kell lennie. Ebbe már beletartoznak a járművek is.
A Nordic harccsoport körül volt már pár apróbb és sajnos súlyosabb botrány is. Ezek közül azt emelném ki, aminek alapján megszületett a bejegyzés címe is.
A harccsoport címerében kék alapon egy kardot lóbáló oroszlán látható, amit néhány svéd katonanő heves tiltakozása miatt, az alakulat parancsnokának kasztráltatni kellett.
Ugyanis az eredeti címeren az oroszlán pénisze is látszott, és a hölgyek ilyen címert nem akartak a vállukon viselni. Sajnos a kasztrált oroszlánt sokan az Európai katonai törekvések szimbólumának tartják, nem beszélve a morális hatásairól az állományt illetően.
Utolsó kommentek