A következő bejegyzés azért született, hogy némi alapot biztosítson a majdan bemutatásra kerülő orvosi táskához. A bejegyzésben tisztázásra kerül az amerikai „felcser” rendszer, illetve egy Irakot is megjárt „medic” hölgy felszerelése is szerepelni fog.
Az Egyesült Államok hadseregében a harctéri sebesült ellátás első helyén a „harctéri felcserek” vagy Combat Medic-ek állnak. A Combat Medic-ek raj és szakasz szinten találhatóak meg az alakulatoknál. Létszámuk, tehát hogy raj vagy szakasz szinten találhatóak meg, sok dologtól függ de lényegében a rendelkezésre álló felcserek létszámától.
A Combat Medicek feladata, a harctéri sebesült ellátás. A sérültek stabilizálása után elszállításra kerülnek, egy úgynevezett Role 1 intézménybe, ami sürgősségi osztályként működik. Itt stabilizálni tudják a beteg állapotát és életmentő műtéteket is végezhetnek.
Majd következik a Role 2, ami bizonyos körülmények között az első helyre kerül ellátás szempontjából. Itt már bonyolultabb műtétek is végezhetők, és leginkább a stabilizált sérültek hosszú távú kezelésének kezdeti lépéseit végzik el. De emellett sürgősségi beavatkozások is végezhetők. Úgy tudom a PRT-nél is ilyen kórház üzemel,
Role 3 szinthez tartoznak a távolabb eső felszereltebb kórházak, ahol a már elvégzett műtéteket fejezik be, és a rehabilitációt is megkezdik. A Role 4-be pedig az anyaországokban lévő kórházak tartoznak.
A Combat Medic beosztáshoz tartozó kód a 68W. A 68W a vietnámi háború óta meglévő 91A-B-t váltotta fel 2006-ban, és egy jobb rendszert biztosít a hadseregnek. A 91-es kód gyakorlatilag „nővér”-eket jelölt.
Combat Medic-nek alapkiképzés után lehet jelentkezni, természetesen az addigi eredményeket figyelembe veszik. A kiképzés legalább 16 hétből és legfeljebb 68 hétből áll, illetve lehetőség van két éves képzésre is.
A két éves képzés egyébként tiszti rendfokozatot és civil végzettséget is eredményez. A program neve pedig IPAP vagyis Physician Assistan Program.
A kiképzési idő azért ilyen képlékeny, mivel elég sok választható szakirány van. Az alapot a sürgősségi betegellátás adja. Ehhez lehet aztán minden egyéb irányt választani, pl. szív specialista vagy „flight medic”.
A 68W-k további feladata, a Combat Lifesaver képzés megtervezése és kivitelezése. A CLT-t nem medic beosztású katonáknak tartják, és főleg az IFAK helyes használatáról, illetve egyéb technikák oktatásáról szól. Ahogy ezt az IFAK bejegyzésnél egy magyar katona írta, ők is ilyen kiképzést kapnak.
CLT képzés lényege tulajdonképpen, hogy a harctéri felcserek további segítséget kapjanak helyben, és a katonák túlélési esélyeit növeljék azáltal, hogy társaik is segíteni tudják a Medic munkáját.
A képen látható táska Eagle Industries gyártmány, és nem rendszeresített darab, mivel a hadsereg Blackhawk STOMP medic pack-et rendszeresített. A táska elején rengetek rögzítési lehetőség van, ezért oda a személyi holmik számára lehet zsebeket rögzíteni.
A táska oldalán csatos zseb található, ami a táska teljes oldalsó vonalán végig fut. Ebbe főleg az 1000 ml-es infúziós tasakokat szokta tárolni a táska tulajdonosa. Az oldalsó zsebeken szintén láthatók a MOLLE rögzítési pontok.
A táska a tulajának elmondása szerint kényelmes. Nagyméretű vállpántok találhatók rajta, a hát felöli oldalon azonban semmi extra nem található, egyszerűen csak vastag párnázás. Alul az összekapcsolt derékpánt látható.
Az orvosi táska négy részre osztható. Az első rész egy amolyan „mindenes” zseb, ahova általános felszerelési tárgyak kerülnek. Ebben az esetben néhány példa ami látható: felül sebészeti eszközök a zöld színű patentos zsebben, alatta orvosi lepedő, illetve a sebesültek osztályzására szolgáló táblák.
Még mindig a „mindenes zseb” tárgykörébe tartoznak a következő hálós zsebek. Érdekességük, hogy ezek egy tépőzáras „betéten” helyezkednek el, amit kilehet szedni, az ellátást meggyorsítandó. A zsebekre leokoplaszt került, és rajta pedig a benne található felszerelések nevei olvashatók.
A fentebb látható zsebbel szemben, egy kihajtható panelen, gumi pántok találhatók. A gumipántokba különféle méretű injekciós tűket lehet tárolni.
A táska következő része, a kihajtott injekciós tű panel és a „mindenes” rész között található. A táskának ezen része az A, mint Airway vagy légutak, illetve C, mint circulation vagyis keringéshez szükséges eszközöket tartalmazza.
A Trauma vagyis C szekcióban ezek a holmik találhatók. Legfelül Quicklot vérzés elállítására szolgáló porok, illetve steril pólyák, tamponok és kendők.
A táska legutolsó része pedig a B szekció, ami jelen esetben kicsit az A-val került összevonásra. A B a breathing-et, vagyis a légzést jelenti. Az itt látható eszközök segítségével biztosítható a páciens légzése.
Ezek közül véleményem szerint a két legdurvább a nasopharyngeals, ami egy egyszerű műanyag cső, és az orron keresztül kell felcsúsztatni, illetve a chestseal, amit a tüdő össze esésének megelőzésére kell a páciens testébe beleszúrni.
Látható még a megszokott laryngoscope, stethoscope, pocket mask aminek nem jut eszembe a neve, de lélegeztetéshez kell, és King LT is, ami az a műanyag cső, amit az ember légcsövén dugnak le.
Egy átlagos Medic pack valahogy így néz ki, a tetejére rögzített sanz gallért kihagytam, amit a medic beosztású katonák saját maguk állíthatnak össze. Összefoglalva tehát, a táska négy részből A, airway, B, breath, C, circulation, és mindenes szekciókból tevődik össze.
Utolsó kommentek