Az orosz hadsereg számára 2014-ben jelent meg a 6B43-as majd a 6B45-ös védőmellény. A mellény része a RATNIK rendszernek, és a különleges alakulatok leszámítva, a haderő egészében rendszeresítették.

A mellény az orosz Techinkom cég fejlesztése, és magán hordozza az orosz eszközökre jellemző megoldásokat, viszont a rajta lévő újítások finoman szólva, nem a legmodernebbek.

Látszólag egyébként az orosz hadsereg mellőzte a védőeszközök fejlesztését, de az igazság inkább az, hogy a 90-es évektől kezdve elég sok mellényt és sisakot készítettek. Ezek specifikus alakulatoknál vagy missziókban landoltak, míg a teljes békeidős haderő a korábbi eszközökből gazdálkodott.

A hátoldalon csak három sorba került rögzítési pont, továbbá ezek közé esik a kiegészítő védelem tépőzárja is. Hátránya, hogy egy felrögzített zseb esetén, nem cserélhető a betét, viszont a zseb rögzítését nem befolyásolja. Jellemzően egyébként a málhamellényen is hordott, vesezsák kerül ide.

A nyak és a torok védelem fixre varrt, tehát nem szedhető le. A benne lágy ballisztikai betét nem ad valami túl merev tartást, ami például kellő helyet biztosít a nyak számára és nem akadályozza a fej mozgását, viszont nagyon könnyen lehajlik, például kabát vagy gorka viselésénél.

Noha tépőzáras, de további kiegészítő védelem nem tehető bele, és a jelenlegi ismereteim szerint, nem is létezik hozzá. A lágy ballisztikai betétek pedig bele vannak varrva.

Baloldalon a váll alatt található a gyors leoldó rendszer kábele. Na most apró probléma, hogy kesztyűben, vagy akár vastagabb ujjakkal, ezt megrántani egyáltalán nem egyszerű feladat, nem beszélve róla, hogy a mellényben végigfutó kábelt teljesen ki kell húzni ahhoz, hogy az leoldható legyen.

A Molle rendszer rögzítési helyei kifogástalanok, végig tartják az általános 2,5 cm.-es szélességet. Egyébként a mellényen pont annyi hely van, hogy a 6SH112-117-es málhamellény célzsebeit felpakoljuk.

A mellény oldala egyfajta „cummerbund”-ként működik. A végei tépőzárban végződnek, ezeket kell a hasunknál egymáson rögzíteni, ennél fogva pedig a mellény hátsó felét stabilizálhatjuk.

A problémám a „cummerbund”-al, hogy a rajta lévő tépőzárak nem futnak hosszában végig, ennél fogva nem tudtam szorosabbra állítani őket.

Az oldalsó része egyébként tépőzáras, és a kiegészítő védelem helyezhető el benne. Akárcsak a mellény egészébe, a lágy ballisztikai betétet itt is bele varrták.

Orosz sajátosság a henger alakú támaszték is, ami segíti a fegyverrel való célzást. Alapvetően a lágy réteg elég rugalmas, szóval mind fekvő, mind álló helyzetből megfelelően lehet használni az egyéni lőfegyvert.

Hátul, közvetlenül a nyak rész alatt található egy egyszerű fogantyú. Elméletileg ez a sebesült mentéshez használandó, de szerintem ahhoz gyenge. Itt említeném meg, hogy sajnos a rögzítési pontok száma elég csekély a hát oldalon, szóval egy modern camelbak rögzítése elég problémás, vagy külön váll hevederekkel együtt működik csak.

A nyakvédelem és a torok védelem is visszahajtható a mellény belső felére. Mivel elég vékonyak, ezért annyira nem zavarnak, de hosszútávon nem hiszem, hogy túl jót tenne neki ez a fajta viselési mód.

Az oldalankénti egy-egy csatot kevésnek érzem. Hasonló megoldással rendelkező nyugati plate carriereken is általában kettő-kettő szokott lenni. Mindenesetre könnyű meghúzni őket, és a cseréjük sem megoldhatatlan.

Na igen, a „Tarkovosok” figyelmébe ajánlom, hogy noha a 6B45-re rá lehet húzni egy másik plate carrier-t, és ez által meg lehet kétszerezni a védelmi szintjét, de így a mozgás is nehezebb, és a súly is duplázódik.

A vállrész kialakításánál figyelembe vették a zsákkal és málhamellényel való közös viselést is, ezért ezek elég jól illeszkednek hozzá. A fegyver számára készített nagyméretű hengeres támaszték mellett, egy további kisebb méretű is rákerült, ami így megakadályozza a hevederek lecsúszását.

Belülre, mindkét oldalra, egy tépőzáras szivacsos betét helyezhető fel, ami a szabadabb légmozgást segíti elő. Ez igény szerint kivehető, és így a mellény a teljes sima felületével fekszik rá a viselő testére.

A kemény ballisztikai védelemhez, mind elől mind hátul, a mellény külső része felől lehet hozzáférni. Érdekes de a tépőzárakat nem alul, hanem egy kicsit fentebb helyezték el.

A melső oldalon külön tépőzáras zsebbe kerülnek a „gránit” fantázianevű betétek. A magasságukat nem lehet állítani, egyszerűen a tépőzár ezt nem teszi lehetővé. Én SAPI plate-eket raktam bele amik nem voltak túl stabilak, míg képek alapján a „gránit” valamivel nagyobb, de van egy olyan érzésem, hogy azok sem stabilan rögzülnek a zsebekben.

A hát oldal esetében a helyzet ugyan ez. A tépőzár kívül került elhelyezésre, belül pedig egy külön zsebben foglal helyet a kemény betét.

A cummerbund méretre állítása finoman szólva elég elnagyoltra sikeredett. A hevederei, a mellény külső oldala felől nyitható réteg alatt kaptak helyet.

A méretre állítást úgy kell elképzelni, hogy a cummerbund bal és jobb oldalának négy-négy hevederén, három eltérő hosszúságú D ringben végződő további heveder található. Ezekből kiválasztva a megfelelő hosszúságút, egy középen lévő fülre kell ráhúzni őket, majd átfűzni rajta a vészleoldó kábelét.

Szóval ez elég bonyolult, amit jóval egyszerűbben meglehetett volna oldani, egy-egy hevederfeszítő formájában, ha már nem akartak flexibilis anyagot használni.

Nem esett még szó a védelmi képességekről. Az orosz rendszer szerint, a lágy betétek 2-es osztályú védelmet, míg a kemény betétek 5a és 6a védelmet biztosítanak.

A GOST-R 50744-95 orosz szabvány szerint, a 2-es osztály az 5,45x18 és a 7.62x25 mm.-es pisztoly lőszerek szemben biztosít védelmet. Ezek olyan apró, és ritka lőszerek, hogy a legtöbb modern hadipisztoly körülbelül nyolcvan éve nem használ hasonlót. Előnye viszont a mellény súlyában mutatkozik meg, ugyanis a kemény betétek nélkül olyan 3-4 kg. körüli a súlya.

Az 5a és 6a viszont már más kategória, ezek ugyanis a 7.62x39 és 7.62x51 mm.-es karabély és puska lőszerek, páncéltörő gyújtó változatai ellen nyújtanak védelmet. A két kemény betéttel így már nyolc kg.-ra nő a súlya.

Az egyén szempontjából sok a pozitív tulajdonsága ennek az eszköznek. Nem gátolja a mozgást, kompatibilis a rendszeresített zsák és málharendszerekkel, moduláris, magas védelmi fokozottal rendelkezik.

Számomra negatívum a körülményes méretre állítás a hátsó panelen, nem is sikerült stabilan magamra állítani, keveslem az oldalankénti egy-egy csatot, nem tudom hova gondolták a kulacsokat vagy a nem létező víztartályt rögzíteni, és a lágy ballisztikai rétegek bevarrását se tartom jó ötletnek, bárminemű borítás nélkül. Ennél fogva ha esetleg elázik, berohad a mellény, nagyban romolhat a védőképessége.

A hadsereg szempontjából, ez egy egyszerű és olcsó eszköz, magas védelmi fokozattal, ami beleillik a RATNIK rendszerbe, és nem korlátozza jelentősen a katonák mozgását.

 A mellényért köszönet Lászlónak!