Érdekes téma, de egy kicsit jobban kifejthetnéd (szerintem). Jó lenne például egy összehasonlító adatsor arról, hogy a XX-XXI. századi katonák megterhelése miként változott/nem változott. Milyen új felszerelési cikkek kerültek a katonai eszköztárakba, mik tűntek el végleg? Stb.

www.fakeposters.com/posters/light-infantry/

Minél többet túrázom védőmellényekben,annál inkább megértem azokat akik elhagyják az oldalvédelmet,de már azokat is,akik a hát panelt sem teszik be.

Véleményem szerint mindenkinek van 1 súlyhatára(persze ez függ a tereptől és a felszerelés kialakításától is),amivel még tudd teljesíteni,amit nem kéne nagyon átlépni,még a védelem fokozása miatt sem,mert többet ártunk vele,mint használunk. 1 a fáradtságtól mindenre alkalmatlan katona nagyobb veszélyben van,mint 1 kevésbé védett,de jól teljesítő.

Mellesleg nekem úgy tűnik a felvételekből,hogy az izraeli tankokat is úgy alkalmazzák a városokban,mint ahogy a szírektől is láttuk.

@gyula0910: jó iskolába jártak (mármint a szírek)...

Jó ez a kép a 10-esekről.
Ha mondjuk 70 éve a m. kir. 2. honvéd hegyidandár katonái kevésbé voltak megterhelve, az -a jelentősen gyengébb tűzerő mellett- annak is köszönhető, hogy málhás állatokat használtak...

@Batkaa: A málhás állatok reneszánszukat élik
www.youtube.com/watch?v=n642blc5hyk

Kutatások szerint az ember a testtömegének a 25%-val megterhelve képes huzamosabb ideig harcfeladatot végrehajtani JELENTŐS teljesítményromlás nélkül.Nem egy NASA program arra rájönni,hogy ebbe már a védőmellény sem fér bele ha egy 15kg-s málhamellénnyel(én úgy gondolom,hogy ennél kisebb tömegből csak úgy jössz ki ha valami nincs nálad!)és egy egy olyan zsákkal számolunk amiben az egy napra elegendő felszerelésed van(kaj,tartalék víz,tartalék lőszer,vízhatlan ruházat,kollektív eszközök pl pót akku a rádióhoz).

Azon persze lehet vitatkozni,hogy mit jelent a huzamosabb idejű terhelés vagy,hogy megfelelő taktika-e az,hogy tűzharcban azonnal leveszem a zsákot így nyerek jó pár kilót stb stb...

Ami pedig a mellényt illeti akkor inkább fel se vedd ha csak elöl van benne plate mert már nem az a harcászat van amikor az egyik fél védekezik a másik meg szemből rátámad.Azért törekednek a körkörös védelemre mert ma már a nyugati katonák nyomasztó fölénye miatt az ellenség csak lesállásokban gondolkodhat(ha van eszük és nem akarnak meghalni)ami bármelyik irányból történhet azaz ugyan akkor esélye van annak,hogy jobbról lőnek rád mint annak,hogy szemből vagy bármelyik más irányból jön az áldás.És itt jön a körkörös védelem fontossága:a lesállásnak az a jellemzője,hogy váratlanul éri az embert tehát mire te egyáltalán elkezdesz harchoz menni (elkezdesz lefeküdni/fedezék mögé mész)addig legalább 5-10 lőszer eltalálhat nem csak szemből hanem bárhonnan és ezektől az első lövedékektől védenek a hát és oldal panelek(lehetsz te bármilyen gyors reagálni csak akkor fogsz amikor az első lövedékek már beléd csapódtak vagy túlhaladtak rajtad).

@dudi01: Pedig pont azt akartam írni,de így belegondolva,kicsit átgondolom a dolgot.
Ettől függetlenül azt látom,hogy egyre jobban csökken a védőmellénnyel fedett felület.

@dudi01: De ha azt nézem,hogy a fáradt katona figyelmetlen? Akkor is fontosabb a minden irányú védelem,ha a fáradtságtól könnyebben hibázik,nem vesz észre jeleket,késve reagál,a fásultságtól belesétál a csapdába,míg 1 kevésbé fáradt nem?

Tudom a saját példámból is,mert civilként próbálom elkerülni a vadászokat és egyebeket,mert cirkuszolnak,ha az ember az erdőkben bóklászik,de ha túlságosan megterhelem magam,akkor a küszködés leköti minden energiám,figyelmem,és csak az érdekel,hogy odaérjek végre már a célomhoz,hogy véget érjenek a szenvedéseim,és ilyenkor szoktam figyelmetlenségből hibázni.

@dudi01: Visszagondolva katonaidőmre,még ott is,ha túl voltunk terhelve-pedig az a túlterhelés nem is védőmellényben történt,spórolni voltunk kénytelenek az energiával és bevállaltunk olyan kockázatokat is,amit különben nem tettünk volna. Soha nem sétáltunk volna bele olyan lesállásokba,ha lett volna energiánk kikerülni a rizikós részeket. Pl. ki nem mentünk volna a fedett területről,de később már a fáradtságtól,a rendes úton meneteltünk,és már senkit nem érdekelt annyira a feladat tökéletes teljesítése. Még a rajpk-t sem,pedig neki sok múlott a sikeren. A mérleg nyelve átbillent a feladat teljesítéséről,a szenvedések minél előbbi végetérésére.

Nem mehetsz mindig fedett területen mert nem mindig követeli meg a feladat ráadásul afganisztánban nem is nagyon tudsz fedetten közlekedni és ez csak egy példa volt.Nem csak felderítők vannak a világon.

Akkor egy megoldás marad: az izomtömeg növelése.
És reménykedni, hogy az anyagszerkezettan tudománya gyorsabban fejlődik, hogy könnyebb és ugyanolyan erős anyagokat találjanak föl...

@dudi01: Az említett esetek pont lövész koromban történtek!!! A felderítőknél nem emlékszem ilyen esetekre. 90-91-ben nem hordtunk ilyen súlyokat,kivéve a rádiót.

Ettől függetlenül Afganisztán tényleg más terep,de azért még az ember ott is belegyalogolhat olyanba,amit ha nem fáradt,észrevett volna.

Nyílt terepes esetek is voltak lövész koromban! Pl. már senkit sem küldtek fel 1 magasabb dombra,mert tudták,hogy ekkora súllyal már senki sem nagyon alkalmas rá,de megkerülni sem volt már energia,ezért kockáztattunk és persze,hogy fent volt a lesállás.

Ne ugassatok le, de ez az über SF egységeken kívül tényleg probléma még? Szinte csak gépesített egységeket látni, pár extremitástól eltekintve. Én azt látom, hogy vannak országok, ahova nem mehet a nyugat mert túl nagy falat az illető. Ahova meg mennek ott lenyomnak mindenkit mint a bélyeget. Csak mert pl 100e katonával nem lehet egy országot megszállni, meg mert hatalmas távolságok vannak ezért kell a jármű. Van akinek MRAP, van akinek BTR, van akinek UAZ.

@JanaJ: Rengeteg eset van mikor kénytelenek gyalogolni,sok videó van a neten ilyen bevetésekről Afganisztánban. Nézz képeket,videókat,nagyon sokon szép nagy málhával vannak. Csak gondolj arra,hogyha helikopterrel rakják ki a nem SF katonákat,akkor sincsenek harcjárművek.

@JanaJ: És pont az átlag katona cipel többet a legtöbbször,hisz olvashattuk vagy megfigyelhetjük,hogy az SF sok esetben nem hord sem oldalpaneleket,de még tárból is csak keveset,mint írta is 1 KMZ-s itt a blogon. Az ő cucca Afganisztánban védőmellényestől is csak 17 kg körüli.

@JanaJ:

A tömeg probléma nem a gépesített hanem a könnyű gyalogságnál kardinális kérdés!Ha géppel mész és csak harcolni szállsz ki akkor lehet a felszerelésed tömege akár 30 kiló is mert úgy sem fogsz 10-20 órákat folyamatosan abban mozogni.

@JanaJ: Mint írták, sok olyan feladat van, hogy nem lehet gépjárművel menni, így kénytelen a katona a pár napos cuccát cipelni. Elmesélem egy srác két ilyen feladatát, akivel pár hónapja futottam össze. Egy fiatal, sportos srác, aki az idegenlégió eje. ezredének a harmadik századában szolgált. Franciák olyan gépesített lövész ezrednek tekintik és alkalmazzák ezt az ezredet, akiket ki is lehet dobálni, ha olyan a feladat. Ezt azért írtam, mert sokan különlegesnek tekintik őket. :)
2010 első felében Afganisztánban volt a századával. Több napos gyalogos járőrben voltak és olyan 35-40kg volt a srácokon. Az ezred különleges szakasza belefutott egy rajtaütésbe. RPG-től egy meghalt, kettő megsérült és a tűzharc közben egyet pedig egy skorpió csípett meg. Erősítést kértek. Levegőből nem tudtak azonnal segíteni, mert nem volt közelben eszköz. A harmadik század volt a legközelebb, kicsivel több mint 3km-re. Teljes felszerelésben, futva tették meg ezt a távot, hogy minél hamarabb oda érjenek.
2013 elején, meg Mali északi részén volt a századával. Azon a a rohad meleg (45-50°C)hegyes terepen szintén 3-4 napos gyalogos járőröket csináltak, egy hangyafasszal több cuccal. Mondta, hogy Malihoz képest az afganisztáni járőrözés, egy erősebb cserkésztábornak tűnt.
Tehát edzeni, edzeni és edzeni a titok nyitja.

@Dobri:

Az edzés segít de nem csodaszer mert nem végtelen az ember teljesítőképessége!Edzhetsz te vagy bárki más akármennyit ha valami beléd van kódolva genetikailag azt akkor sem tudod átlépni ha bele szakadsz!

@dudi01: Egyetértek!

@Dobri: Én nem hasonlítanám az átlag katonát a légiósokhoz,de légiósoktól hallottam,hogy a légióban is sok a mindenféle sérves,gerincbántalmas,egyéb sérüléses,és ezek többsége az új fajta terhelésnek köszönhető,a védőmellénynek.

@Dobri: Bennem az itthon látottak alapján olyan kérdések fogalmazódnak meg,hogy vajon a légiósok akkor is belesétáltak volna a lesállásba,ha nincsenek túlterhelve és maximálisan a feladatra tudnak koncentrálni?
De az is biztos,hogy a segítségükre sietők sokkal előbb segíthettek volna,ha nem hátráltatta volna őket a nagy súly.

A vietnami háborúban sok ami még a málhafelszerelését is levette akcióban és csak a bandoliert hagyták magukon,mert szerintük még az a súly is túlságosan csökkentette az esélyeiket.

@gyula0910:

Ha jó a lesállás akkor nincs az az ember aki észreveszi addig amíg el nem kezdenek rá lőni.

Sőt ha még fegyver sincs náluk akkor még gyorsabban odaérnek.
Ez kompromisszumról szól a védettség és a mobilitás között.Az nem lehet jó megoldás,ha nagyon elmegyünk az egyik irányba!

@dudi01: Ezzel is egyet nagyjából kell értenem.

De nem voltam ott,nem tudom milyen volt a konkrét helyzet,de sokszor ki lehetne védeni az egyes lesállásokat,ha könnyebb volna a terhelés,mert könnyebb súllyal nehezebb terepet is használhatnánk,mint ezt régen tanították is,hogy olyan terepet válassz,ha nehéz is,ahol az ellenség bizton nem gondolja,hogy arra mész.
Pl. 1 ex légiós könyvében is olvastam,hogy sok tíz kilóméteres kerülővel mentek,mert tudták,hogy abból az irányból nem számítanak rájuk.
A nehéz felszek idejében ez már nem annyira kivitelezhető,mert az odajutás ideje is több,de a fáradtság is többszörös,és hullafáradtan nem lehet harcolni.

A kompromisszumról annyit,hogy az SF sem azért visz csak 17 kg-os felszerelést,mert gyengébb a fizikuma,hanem abban még tud jól teljesíteni.

Egy biztos. A mai modern nyugati hadseregek katonáját nem arra találták ki és a felszerelését se arra találták ki, hogy hosszú távon saját lábán úttalan utakon járjon.

Lehet, uncsi már, hogy folyton történelmi példákkal jövök elő, de úgy tűnik ezen a téren sincs új a Nap alatt: a hordható sátorfelszerelés 1896-os bevezetése után azon törték a fejüket a honvédség illetékesei, hogy a katonák magukkal cipeljék-e a plusz megterhelést jelentő sátorlapot (cövekeket, sátortámaszt), vagy hagyják a csapatvonatnál, utóbbi esetben azonban fönnáll annak a veszélye, hogy éjszakára fedél nélkül maradnak.

Egyébként megvan a megoldás, filmes szakembereket kell megkérdezni, náluk kell lennie a tuti tippnek! Mostanában néztem újra a klasszikus "Vadlibák" c. zsoldosfilmet, na ott leugranak ejtőernyővel Afrikában és több napig harcolnak úgy, hogy Burt Lancasternél még egy kulacs sincs, tártáskát se nagyon látni rajta, oszt' mégis mindig lő az Uzijával ... és sosem szomjas ...

@joni firpo: Nem olyan hülyeség ez a sátorcövekes példád,mert védőmellényes túrákon én is hihetetlen milyen semmiségnek tűnő dolgokon szoktam vacilálni,hogy vigyem e vagy sem. Sok kicsi semmiség kitesz már pár kilót,és ha az ember eleve túl van terhelve 1 védőmellénnyel,akkor az a pár kg is nagyon sokat számít.

A sátorlap meg egyébként, ha tényleg erős vászon sátorlap, az nem is kifejezetten könnyű darab.

@Légionnaire: Ezért is váltották le a legtöbb helyen egy multifunkciós ponchóval, valami könnyű, szintetikus anyagból. No persze nem a MH-nél...

@joni firpo: Nekem azt hiszem osztrák lehet és imádom,mert kis helyet foglal és könnyű is,de ettől függetlenül,ha védőmellényben tervezek túrázni,mint holnap is,nagyon meggondolom,hogy magammal vigyem e.
Ugyanis igyekszem úgy megpakolni a málhát,mintha éles helyzet lenne,vagyis a muníciónak megfelelő súllyal,a többi meg nagyjából mindenképp kell is,gondolok itt a vízre,kajára,egyebekre.
A lényeg az,hogy így is olyan súly jön össze,ráadásul védőmellénnyel,ami sokkal kényelmetlenebb,mint ha csak hátizsákban vinnék mindent,így nagyon meggondolom mit tegyek el.
Hihetetlen milyen kis semmiségeken szoktam agyalni,hogy vigyem e. Ha az ember kényelmetlenül van túlterhelve,nagyon kis súly is nagy hatással van a teljesítményre.

Ide vág a túlterhelt katonákhoz,hogy már hosszú évek óta én is próbálom megtalálni az ideális megoldást adott súly málházására,főleg védőmellények esetén,mivel szerződéses katonaként volt rá esély,hogy nagy szükségem lesz rá. Bár leszereltem,de azóta sem hagy nyugodni,és jelen pillanatban az ismert megoldások közül,amiket kipróbáltam,én kettőt tartok a legjobbnak.

Az egyik az újabban angolok,ausztrálok és egyebek által alkalmazott málházás. Vagyis vállpárnás war bellt-et,PLCE-t és hasonlókat málházni és arra kívülre fölé venni a védőmellényt,amire csak minimális mennyiségű plusz súly kerül,főleg előre. Ennél meg van osztva a súly a váll,gerinc és a derék,csípő közt. www.youtube.com/watch?v=N0OMZiJFigg

A másik az izraeliek védőmellényre rávett málhamellény megoldása. Ennél minden súly a vállat húzza,semmi sem terhelhető át a derékra,de nagyobb mozgásszabadságot,kényelmet ad,mint a derékra is terhelősök,mert a derék,csípő rész teljesen szabadon marad. Ennél megoldható az,hogy az első rész csak minimális súlyú legyen,mert a málhamellény hátsó részéből minden gyorsan pótolható,így a terhelés hátrafelé húz és arrafelé az emberi test nagyon jól terhelhető.

Valahogy az a vége,hogy rövid távon az izraeliben jobban tudtam teljesíteni,de hosszú távon lehet már a derékra is terhelés nyerne,mégiscsak kevesebb húzná a vállam és a hátam. Viszont nagy súlyú felszereléseknél már mindenképp jobbnak találtam,ha legalább pár kilót a derékra is átterheltem. Talán ez a kompromisszum a legjobb,hogy mindkét módon egyszerre málházni. Amíg még kényelmesnek mondható izraeli módon,ha már az a teher sok,akkor valamennyit a derékra is osztani.

Vastagon a témába vágó érdekesség:
Inventories of war: soldiers' kit from 1066 to 2014
www.telegraph.co.uk/history/world-war-one/11006139/Inventories-of-war-soldiers-kit-from-1066-to-2014.html?frame=2994148

Magyarra fordítva:
sheabouteverything.blog.hu/2014/08/04/katonai_leltar#

Most nem akartam saját képekkel illusztrálni,hogy melyik az a hordmód amit én a legjobbnak találtam,mert az egyikről az ausztráloktól jól látható videót tudtam belinkelni és gondoltam inkább keresek az izraeliektől is valami eredetit,ha ezek is egyértelműek. Ha nem,akkor töltök fel tökéletesen láthatót.

Védőmellényre vett málhamellény,ahol látszik,hogy a málhamellény hátrész jóval nehezebbre lett pakolva: topwar.ru/uploads/posts/2013-05/1369826840_idfdg2.jpg

Védőmellényre vett málhamellény,ahol a hátrész is meg van pakolva,és még arra van rávéve a hátizsák: www.kepfeltoltes.hu/130115/zd7d2ew3oihrbd5tp81l_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Persze itt a hátizsák nem túl nehéz,de nekem még 10 kg körül bőven kényelmes.

9gag.com/gag/anXYyzb

Ez a képsorozat tökéletesen illik a bejegyzéshez.(Szerintem)

Történelmi katonai felszerelések 1066-tól napjainkig.

@Partizán 414: Úgy volna igazán reális,ha az a súly is meg volna adva,amiben a katona kénytelen teljesíteni.
A következő képen már szerintem könnyebb ilyen súly fog kijönni,mert már elértük a teljesíthető maximumot,innen már csak lefelé mehetünk.

Egyáltalán nem reális bizonyos szempontból. Vagy átlagot nézünk, vagy a legtöbb felszerelést igénylő feladatköröket. Szóval egy utász valószínűleg több felszerelést visz, mint egy teljesen átlagos lövész az első világháborúból.

@gyula0910: @Combat Gear Admin: Helytálló amit írtok. Jobb lett volna ha az összes kép (és pláne egy utolsó) csak egy sima katona felszerélést mutatták volna, de ez az alábbi képen sajnálatosan nem így van. Azért remélem mint érdekesség azért tetszett nektek.

@Partizán 414: Mint érdekesség nekem tetszett.
Ez @Batkaa:-nak is szól,mert ő is a figyelmünkbe ajánlotta ezeket a képeket,csak más oldalakon.

@Batkaa: Az sem működik. A növelt izomtömeg nem arányos az erő növekedésével,ráadásul a nagydarab bajtársat is nehezebb cincálni ha sebesül.

A képsorozat érdekes. Azonban figyelemreméltó, hogy nem ugyanazon fegyvernem katonái kerültek mindre. Egyetértek Gyulával, hogy innen már csak lefele lehet, és kéne is szerintem. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a régiek a test-test ellni harcban nag yhátrányban lettek volna a maiak felszerelésének tömegével. Épp az azincourt-i csatáról maradt fent John Keegan a Csata Arca c. könyvében egy beszámoló, ami kitér az angol sereg katonáira, amint a lóról szállt lovagok gylogosan várták a harcot a felázott talajon, egész nap várakoztak szinte kezdésre, sokakat kínzott a dizentéria és maguk alá fostak de még az égészségeseket is megviselte a páncélban való hosszú ácsorgás. Végül az íjászokkal provokálták ki a francia rohamot, amire egyébként szükségük volt az adott helyzetben.

@Légionnaire: Így van!
Valaki azt írta,hogy harcérintkezéskor le kell dobni a hátizsákot és máris jelentősen csökken terhelés,és ez így is van. De azt elfelejti,hogy addigra már úgy kifáradt,kikészült,hogy már azután sem várható nagy teljesítmény a tőle.

Most,hogy már fáj a hátam,egyre inkább hajlok arra,hogy bármennyivel is kényelmetlenebb,bármennyire is fárasztóbb,jobb az az angol-ausztrál-stb. málházási megoldás,hogy a védőmellényt csak minimálisan pakolni vagy semennyire,és amit lehet azt a málhaövre pakolni,mint a sokkal kényelmesebb,kevésbé fárasztó és "pörgéskor" is nagyon jól szerepelő izraeli megoldás.

Az izraeli igaz,hogy a jó irányba-hátrafelé-terheli a gerincet(ha helyesen málháztak),de attól még csak azt terheli,mivel nem használnak semmilyen málhaövet,ami igaz kényelmetlenséget okoz,de ettől még a derékra is áthelyez a gerinc terheléséből.

Én azt javasolnám megint csak,hogy alapban használjunk málhaövet,de legyen sok üres zseb a védőmellényen,ha úgy gondoljuk,legyen hova könnyen és gyorsan átpakolni.

@gyula0910: Sok üres zseb = sok plusz súly. A praktikus oldalát értem, de a végeredmény mégiscsak az, hogy újabb holtterhet aggatsz magadra. Az előbb pont Te emlegetted a "kidekázott" hegymászókat...

@gyula0910: A hátizsák ledobása harcérintkezéskor a legtöbb helyen úgy tudom bevett gyakorlat. És a józan paraszti észből kiindulva is úgy a jó meg ahogy én tapasztaltam. Már egy kis assault pack is eléggé vissza tud fogni ha arról van szó, hogy gyorsan kell futnod, szökellned, másznod. Sokan felhozzák példának a málha súlyára a középkortól 19.sz.-i meg ókori hadseregeket a felszerelés súlyára hivatkozva. Ugyanakkor nem elhanygolható az a tény, hogy sok nyugati hadsereg a társzekerekre és málhás állatokra hagyatkozott, kivéve a nomád lovasság és a római légiók Marius után.

@joni firpo: Lemértem,hihetetlenül könnyűek a zsebek magukban. Szerintem fél kg sincs a zsebek súlya összesen amik a védőmellényre kerülnek.

Egyébként igazad van,minden deka számít,de százszor jobb fél kg plusz,ha ennek köszönhetően 7 kg-mal kevesebb terheli a gerincet! Pont,mint az ALICE hátizsák fém váz,plusz súly,mégis sokkal könnyebbnek a érzed az egészet,mint nélküle.

@joni firpo: Egyébként még az ausztrálok,angolok sem tudják melyik a jobb. Valaki szinte mindent a málhaövre pakol,valaki mindent csak a védőmellényre,de valaki a védőmellényre is és málhaövre is megosztva.

A felsőtestre védőmellényre málházók jól tudnak teljesíteni,de egészségtelenebb,mivel minden súly a hátat terheli. Míg a málhaövre pakolók hátát sokkal kevesebb súly terheli,ezért egészségesebb,de ezzel a málházással sokkal nehezebb teljesíteni,menni,futni,meg általában minden,mivel kényelmetlenebb.
Akik ide is,oda is málháznak,azok meg a 2 közt vannak valahol.

Ezért javaslom,hogy egyszerre mindkét megoldáshoz zsebezzünk fel! Vagyis málhaövre is és a felsőtestre,védőmellényre,málhamellényre is. Ezzel gyorsan át lehet akár menet közben is rendezni a terhelés 1 részét. Az egészségesebb málhaövből,csak a tárak átdugásával a védőmellényre,máris nagyon sokat javíthatunk a teljesítményen.

@dudi01: Már az ausztrálok is hordják az izraelieknél megszokott módon a hátizsákot: www.abc.net.au/news/image/833278-3x2-940x627.jpg

Ezek a képek jól mutatják,hogy nemigen tudják eldönteni a katonák 1 rajon belül sem,hogy melyik málházás a jobb.: i.imgur.com/g5gtG.jpg

Az elsők csak a védőmellényre pakoltak,a hátsó meg málhaövre: i.imgur.com/VhtCn.jpg

A balon védőmellényen minden,a jobbon-ami ráfér-málhaövön: i.imgur.com/ywomx.jpg
Kinagyítva: www.kepfeltoltes.hu/140915/ywomx_m_solata_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
www.kepfeltoltes.hu/140915/ywomx_m_solata_m_solata_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Már amerikait is látni pakolt hátú védőmellényre vett hátizsákkal: 4.bp.blogspot.com/-iFMxExJbzfQ/Uhy6ySfsRWI/AAAAAAAAAzI/j0H4S3uEBTo/s1600/8ecfb51d_eaed_4059_a899_0d8e5b4db13d8d32cb.jpg

A camel bakra eddig is vettek hátizsákot...

@dudi01: "A camel bakra eddig is vettek hátizsákot..."

Érdekes,mikor ezt én bizonygattam,hülyeségnek tartottad! :D

Az a barna a Camelbak lehet,de te nem látod a fekete akármit is?