Jelenleg a lángálló katonai ruházat használata, csak az olyan óriási hadseregnél érhető tetten, mint az amerikai, ahol jellemzően nem csak a szakcsapatok, hanem egy adott külszolgálati területen mindenki ezt viseli.
A lángálló ruházat alapvetően az iraki tapasztalatok miatt került rendszeresítésre, és konkrétan a robbanások másodlagos hatásai ellen nyújt védelmet, vagyis a lánghatás ellen.
Kezdetben az ilyen anyagokból készült ruházattal a fő probléma az volt, hogy nagyon gyorsan kifakult és jellemzően elég vékony is, nem beszélve a magasabb áráról is.
Teszem hozzá, a jelenlegi ACU gyakorló ruházatra ezek a tulajdonságok még mindig jellemzőek. Ugyanis nem csak gyakorló ruházat, hanem szakcsapatok számára lángálló kezeslábasok is készülnek, amik viszont nagyobb anyagvastagsággal rendelkeznek, és ennél fogva nem is szakadnak szét fél év után.
Na most konkrét példaként a fenti nadrágot tudom bemutatni, ami egy első generációs, már lángálló anyagból készült ACU nadrág. A nadrág öt éve került hozzám, és úgy istenigazából csak idén kezdtem el nyúzni, melegebb időben.
Nyár közepéig bírta a fokozott igénybevételt, amikor is a comb fölött megszűnt az anyag folytonosság. Egész egyszerűen annyira elkopott az anyag, hogy elengedte magát.
Összesen 50-60 alkalommal volt mosva, ennek a felét idén tettem bele, viszont már 15-20 mosás után látványosan fakulni kezdett. Összehasonlítva a nem lángálló ACU UCP nadrággal amit most ilyen szerepkörben használok, az sokkal jobban bírja.
Szintén saját példa, egy ős öreg Nyco rip-stop nadrág, amit használtan vettem 2005-ben, sokat mostam és az utóbbi évekbe sokat is nyúztam minden mindegy alapon, és még mindig megvan, az anyaga pedig nem vékonyodott el. Persze ez nem is lángálló.
Jelenleg tudomásom szerint, nagyobb számban az amerikai hadsereg az egyedüli, amely a missziós területre lépő katonáit lángálló ruházattal látja el, míg a többi ország jellemzően csak a szakcsapatokat szereli fel vele.
Európában a francia hadsereg új ruházata ami lángálló anyagból készül, FELIN, de a német hadsereg gyakorló ruházatából is létezik ilyen kialakítású változat. És persze nem mehetünk el a hazai 2015M mellett is, ami a kezdeti tervek alapján szintén lángálló anyagból készült.
Mindent összevetve a lángálló anyagok megdrágítják a gyakorló ruházatot, de van rá példa, hogy nem gyengítik azt meg. Sajnos a fenti ACU nadrág gyorsabban is fakult és az anyag pedig elfogyott belőle.
Statisztikai alapokra helyezve a kérdést a lángálló ruházat mindenképpen hasznos. 2012-ben érte el az 50 000-et az amerikai fegyveres erők sebesültjeinek száma, amiből 2542 fő szorult kezelésre égési sérülések miatt.
Jellemzően a fegyveres konfliktusok során, az égésből eredő sérülések 10%-ot tesznek ki az összes sérülés közül. Tehát elméletileg a ruházatnak és a megfelelő védelemnek köszönhetően sikerült 5%-ot lefaragni. Persze ez nem egy teljesen tiszta eredmény, és nem hiszem, hogy kizárólag a ruházatnak köszönhető.
Ha hazai statisztikát vizsgálnánk, akkor valószínűleg ettől eltérő számokat kapnánk, és gyanítom a honvédségnél nem ez a legjellemzőbb sérülés típus, de sajnos ilyen táblázat nem állt rendelkezésemre.
Forrás:
https://www.huffingtonpost.com/2012/11/07/iraq-afghanistan-amputees_n_2089911.html
https://pdfs.semanticscholar.org/1f8f/b97e53b9b3437e310916ed489cb896c5e311.pdf
Utolsó kommentek