Kis magyarázatra szorul, mit keres ez a rendőr felszerelések között, de nem bonyolult. Ez a tok korábban a Honvédség és a Határőrség részére volt rendszeresítve, a 2008-as Határőrség Rendőrségbe való beolvasztása során a rendőri állomány is részesült ezekből a felszerelési tárgyakból, de túlnyomórészt még mindig a volt határőrök viselik.
A tok formavilága és elrendezése nagyon régre nyúlik vissza és egyértelműen látszik rajta, hogy ez egy zárt, bőr katonai tok, ahol elsődleges szempont a fegyver védelme a szennyeződéstől és a fizikai behatásoktól, miközben a harcos a koszban csúszik-mászik.
Ezen az elven készültek a II. vh. idején mind a németek mind a szovjetek pisztolytokjai (zárt bőrtok tártartóval), ez a darab meg konkrétan a háború utáni szovjet Makarov pisztoly tokjának másolata. És egyébként jó fegyvertok volt akkor az akkori katonai szemléletre, most nem az és főleg nem alkalmas
rendőrségi szolgálati toknak.
Anyaga jó minőségű marhabőr, erős varrással és masszív zárószemölccsel (ha valaki tud rá szebb kifejezést, írja meg). A kialakításon nincs mit magyarázni: a pisztolyt borítékszerűen körbezárja a tok füle és a felső a zárószemölcshöz kapcsolódik, a tok oldalára van varrva a tártartó, nem tudok róla, hogy létezne hozzá külön tártartó. A hátán egy rávarrt bőr füllel fűzhető fel a derékszíjra.
Felhasználóként a benyomásom róla, hogy fegyver elővétele sokkal több időt vesz igénybe, mint a modern nyitott szolgálati bőr tokokból, akár a P9RC tokját ha nézem, a tárcsere borzasztó belőle, külön technikát kell rá betanulni (működtető kéz behúz, tokra rászorít, segítőkéz testen keresztülnyúl, teletárat tártartóból kivesz, üres tárat kidob, célra emelés közben telit berak), míg a segítő kéz oldalán lévő tártartóból ez közel sem ekkora feladat. Külön érdekesség, hogy az új vastag taktikai övre elég fáradtságos felerőltetni ezt a tokot, bár arra mindent nehéz.
Összességében ez egy jó fegyvertok. Volt valamikor 50 évvel ezelőtt talán arra, hogy a harcos beletegye a PA-ját, Makarovjár, legyalogoljon 20-30 kilométert, hegyre fel-hergyről le, csússzon-másszon, majd megérkezve még mindig azt tapasztalja, hogy a pisztoly még ott van és ha út közben nem kell hirtelen elővenni (de arra meg ott a gépkarabély), akkor minden nagyon jó.
Arra viszont, hogy egy közrendvédelmi járőr kimenjen vele egy ismeretlen küldésre, ahol lehet, hogy a másodperc töredéke alatt lövést kell leadnia, arra alkalmatlan és még egy begyakorlott profi lövész is nagy hátrányban van vele. Azonban ez a tok még mindig egy leányálom a rendőrségi változathoz képest, amiről majd máskor lesz szó.
Légionnaire
Utolsó kommentek