A Magyar Néphadsereg elit fegyvernemei számára, felderítők, repülőgép szerelők, tábornokok és a kakukktojás a határvadászok, a 65M ruhától eltérően terepszínű harci-gyakorló ruházatot rendszeresítettek.

A terepszínű mint az M1949/82 vagy ismertebb nevén a „rába”, mely érdekessége, hogy a határvadászoknál már 1948-ban alkalmazták, majd 30 év után újra elővették.

Első ránézésre láthatóak a különbségek, például a gombok hiánya vagy eleve maga a mágikus terepszín, amik könnyen elkülönítik a viselőjét az egyszerű zöld színű bakáktól.

A zubbonyon két villámzáras mellzseb található. A gombok helyett szinte mindenhol húzózárakat alkalmaztak, hogy ejtőernyős ugrás közben ne hagyjon el semmit a katona.

Szintén a gombokat elhagyva, a zubbony rejtett patenttolású. Itt jegyezném meg, hogy az új rendészeti zubbony szintén hasonló kivitelben készül.

A tervezők megpróbáltak szakítani a rendfokozati jelzés elhelyezésének hagyományával, de ennek ellenére megtartották a vállszalagokat, amelyek szintén patentosak.

Újításnak számított viszont, a bal felkarra került tépőzár, amire a rendfokozati jelzést lehetett viselni. Valószínűleg egyébként ejtőernyős ugrás vagy egyéb speciális tevékenység esetén gondolták ennek a használatát, míg minden másra ott voltak a vállszalagok.

A zubbony ujjai szintén patentosak. Ebben az esetben azonban szerencsésebb lett volna a gombok használata, amiket akár személyre is lehet szabni. Ez az elméretezett egyenruhák okán jutott eszembe.

A nadrágot szintén újragondolták, bár az alap a 65M volt itt is, és nehezen szakadtak el tőle. A zsebeket kívülre varrták fel itt is, viszont hiányoznak az erősítések.

A két oldalsó kézmelegítő zseb villámzáras, és a méretét tekintve nem különbözik a 65M nadrágon lévőtől. Egyébként érdekes lehetett a villámzárak javítása is, amennyiben azok elengedtek.

A combzsebeknél is próbáltak újítani, viszont szerencsésebb lett volna a harmonika szerű megoldás. Azonban azzal ellentétben, így nem lehet „buggyosra” pakolni.

A nadrág szárai gumisak, és ezt már kifejezetten a bakancsra ráhúzva viselték. A gumi elég erős, de mintha a „bocin” lévő erősebb lenne, és ezáltal bizonyos helyzetekben kényelmetlenebb is.

Összehasonlítva a 65M-el a 87M egy javított, már-már nyugati egyenruhákkal is egy lapon említhető gyakorló ruha volt, de ezt főleg a húzózárak, tépőzár és a terepszín okán mondom.

Az anyagminőség viszont az évek múlásával erősen változott, és nem az előnyére. Viszont mindent összevetve sokkal jobb alternatíva volt, mint bármelyik rendszerben lévő kezeslábas.

Mivel a kezeslábassal ellentétben ez egy harci-gyakorló ruha volt, ezért előfordult, hogy egy laktanyán belül párhuzamosan viselték a többi alakulat által hordott 65M-el, ami a zöld barett után újabb okot adott a felderítők utálatára.

Az egyenruhát és a segítséget köszönjük az MN MH Ejtőernyős Felderítő Katonai Hagyományőrző Baráti Kör-nek!