A SADF az izraeli hadsereg után talán az egyik legtapasztaltabb, hiszen az állománya szinte folyamatosan harcban állt a környező országok gerilláival.
Sőt az ország határai mentén még napjainkban is ismeretlen szó a pacifizmus. A harci tapasztalatok és a terület sajátosságai pedig igen egzotikus felszereléseket eredményezett.
Legalábbis például az SAAV mellény már külsőre is elég formabontó, és szembe megy szinte minden addigi megoldással, illetve teljesen más szempontok érvényesültek a tervezésénél.
A mellény elől két darab csatos hevederrel rögzíthető, ami egyébként nem a legstabilabb megoldás, sőt a hevedereket se hagyták túl hosszúra, bár a mellény oldalt is állítható.
A csatok mellett függőleges tépőzáras zsebek találhatók, bár ezekbe bármit tárolni nem a legjobb ötlet, ugyanis a papírok meggyűrődnek, minden más pedig jó kényelmetlenné tud válni viselés közben.
Bal oldalon elől egy nagyobb méretű, belső osztás nélküli tépőzáras zseb található, aminek a rendeltetése ismeretlen előttem, mivel ezen kívül van kifejezetten tárak számára kialakított célzseb.
A túloldalra viszont két darab szimpla, tépőzáras tártartó zseb került. Azonban érthetetlen módon a tépőzárat elég rövidre hagyták, és a zseb szabása is eltér a többitől.
További tártartók kerültek az oldalsó nagy méretű kulacstartó zsebek elülső oldalára is. Na most itt viszont a tépőzár már végig ér a zseb teljes hosszában, viszont itt meg a fedőrészt kurtították meg.
A zseben belül egy elválasztó található, viszont érdekes tapasztalat, hogy a harminc lőszeres AK tárak már elég nehezen férnek bele, sőt nem is lehet rendesen lezárni a zsebet.
Az oldalsó kulacs zsebek két darab hevederrel, és műanyag feszítőkkel zárhatóak. A hevedert itt is rövidre hagyták, és sokkal jobb megoldás lett volna a csatok alkalmazása.
Ugyanis a kulacs elővételéhez ezeket ki kell fűzni, majd újra vissza. Ráadásul a kis méretű feszítőkbe füzögetni szintén nem a leggyorsabb megoldás.
A zsebek azonban kettős rendeltetésűek, mivel a tépőzáras felső résznek köszönhetően akár rádiót is elhelyezhetünk benne, és az antennát ezen keresztül vezethetjük ki.
Talán a legérdekesebb megoldás a vállaknál elhelyezett dupla tártartó zsebek, és a mellettük lévő kézigránát zsebek. A tártartó zsebek egyébként kifejezetten használhatatlannak bizonyulnak.
Nem beszélve arról, hogy nem is fér el bennük két tár, és túl magasan vannak a gyors tárcseréhez. Inkább csak a tartalék tárak számára készülhettek.
Hátul a mellény teljes hosszában egy keskeny hosszúkás zseb fut, ami felül és az alsó harmadnál villámzárral nyitható. Ez a kialakítás a zsákkal való hordásnak nem nagyon kedvez.
Az oldalsó zsebekhez hasonlóan itt is külön nyitható a zseb tépőzáras felső része, amely a nagyobb méretű rádió elhelyezését, és az antennának a kivezetését szavatolja.
Kívül a zseben további három heveder található, amikkel elméletileg kívülre lehetne rögzíteni a felszerelés részeit, de érthetetlen módon ezeket is elég rövidre hagyták.
A mellény méretét oldalt négy-négy pánttal, illetve a magasságát a vállaknál további két-két pánttal lehet állítani. Legjobb tudomásom szerint nem létezik belőle több méret.
Az M83-as mellény szakított a korábbi málha felszerelésekkel, és a célzsebek a mellényre kerültek fel, elhagyva a málha övet. Ettől függetlenül a végeredmény igen felemás lett.
A mellényért köszönet az I.H.A-nak!
Az utolsó 100 komment: