Párszor előkerült már a „first line” és „second line” kifejezés, szóval lássuk mit is takarnak ezek. Természetesen a felszerelésekkel kapcsolatosak, és egy nagyon egyszerű rendszert jelölnek.

A „first line”-ok közé tartoznak a különféle méretű warbeltek, combtokok és combpanelek. Kétség kívül ezek közül a legnépszerűbbek a warbeltek, és a legváltozatosabbak is.

A Molle rögzítésnek köszönhetően nagy mértékben variálható maga a first line, ugyanis az öveket fellehet szerelni minimalista módon, vagy akár málhaövvé lehet bővíteni.

Minimálisan felzsebezve általában pisztolyt és tárakat szoktak tárolni rajta, bár ez is ugye egyén függő.Érdekességképpen, a Tengerészgyalogság alapkiképzése során is ezzel látják már el az újoncokat.

A nagyobb, jobban párnázott warbelteket viszont jobban lehet terhelni, főleg ha vállhevedereket is rögzítenek rajtuk. A vállhevederek közül a kevésbé párnázottakat szokták használni, ez ugyanis nem zavaró a védőmellényekkel való viseléskor.

A „first line” nagyon jól terheli a derekat, és a vékonyabb-vastagabb változatoknak köszönhetően igény szerint lehet felzsebezni, vagy akár az összes célzsebet ezen rögzíteni, kímélendő a vállakat.

Egy megfelelően beállított és felzsebezett öv nem akadályozza a mozgást, és a felszerelés könnyen hozzáférhető. Nem feltétlenül kell azonos gyártótól a „first” és „second line”-t megvenni, sok esetben kompatibilis egymással két eltérő gyártótól származó termék is.

Összefoglalva, a „first line”-ba tartozik minden amit „állandóan” hordanak, az öv, az övön lévő pisztoly, ezeket a legritkább esetben veszik le, vagy dobják el.

A feladatkörtől függően elsősegély zsebeket, túlélő készletet és egyéb apróságokat is elhelyeznek rajta. Noha nem képezi az övek részét, de a first line-ba tartozik a nadrág és a zubbony is, ahova horgász zsinór, tűzkő, kés hordható.

A „second line”-ok közé általában a plate carriereket sorolják, amik kisebbek és mozgékonyabbá teszik viselőjüket a hagyományos széles körben rendszeresített katonai védőmellényeknél, de a logika alapján ide tartoznak azok is.

Noha a plate carrierek elsődleges feladata a ballisztikus védelem biztosítása, ezen felül természetesen a Molle rögzítési pontoknak köszönhetően málházhatóak.

A védőmellények mellett ebbe a kategóriába tartoznak a málhamellények és chestrigek is. Ezek könnyen bővíthetőek, és nem a ballisztikus védelem az elsődleges feladatuk, hanem az egyéni felszerelés tárolása.

A legvégső pedig a „third line” ami a zsákokat tömöríti. Leggyakrabban 30-40 literes patrol pack-eket lehet látni, de a 120 literes nagyobb zsákok is ide tartoznak.

A mai zsákoknál jön ki talán a legjobban a Molle rendszer variálhatósága. A zsákba a ruházati anyagtól kezdve, az élelemen át egészen a tartalék akkumulátorokon át akár aknavető gránát is málházható. Mindez természetesen itt is az időjárás és a feladat függvénye.

A három „vonal” gyakorlatilag a mai modern elveket foglalja össze, és ez alapján lőhető be egy modern katona felszerelése. Míg manapság egy rendesen felszerelt lövész katona felszerelésének részét kell képezze egy háromnapos zsák, addig a hidegháború alatt a vegyvédelmi felszerelésről vélekedtek így. Természetesen két teljesen eltérő korszakról beszélünk.