2009 nyarán a 17. Gyalogos Ezred 1. Zászlóalja Kandahártól délre kezdte meg külszolgálatát. Az alakulat érdekessége, hogy Striker harcjárművekkel és a Land Warrior rendszerrel szerelték fel.

Az alakulat tapasztalatait és a szolgálatuk első felét egy száz oldalas ingyenes kiadványban dolgozták fel, ami egyrészről könnyen hozzáférhető, viszont sokak bánatára angol nyelvű.

A tevékenységi körzetüket egy 60 fős kanadai egységtől vették át, ami a létszámából adódóan nem tudta a teljes területet ellenőrizni. Az amerikai zászlóalj létszáma egyébként 750 fő volt.

Ami kifejezett pozitívum, hogy megemlítik és kiemelik az amerikai erők hibáit, sőt néhol még az átfogó stratégiát is bírálják. Itt a választásokra gondolok, és az erőfeszítésekre amit azok biztosításáért tettek.

Az alakulat majd négyszeres túlerőben volt, gondolom hírszerzési információk alapján, a felkelők azonban így is jelentős veszteséget okoztak nekik.

A már hagyományossá vált rajtaütések és improvizált robbanóeszközök mellett eredményesen állítottak fel lesállásokat, és szinte mindig kihasználták a terep adottságait.

Emellett nem hagytak hátra sérültet, de halottakat sem, és az őrjáratok során árnyékként követték a szakaszokat. Ennek eredményeként a már bejárt járőr útvonalak sem voltak biztonságosak, mivel azokat újra aláaknázták.

Maga a jármű mindent összevetve eredményesen szerepelt. Bár szinte folyamatosan javítani kellett őket, mert az első hónapokban hetente több alkalommal is mozgásképtelenné váltak ellenséges tűztől.

A Land Warrior rendszert is megkedvelték, noha nyolc órás üzemideje nem tette népszerűvé, de az általa nyújtott valós idejű helyzetkép néha életeket mentett.

Aki erőt érez magában annak kifejezetten ajánlom végig olvasni, számomra érdekes volt. Ha viszont valaki szeretné kihagyni a részletes csata leírásokat, annak ott az összefoglalás.

A kiadvány elérhető itt!