A címben szereplő mellény TEN (Árnyék) vagy Kaskad (Zuhatag) néven is ismert, valójában egységes nomenklatúra nem alakult ki a pontos elnevezésre. A dolog érdekessége, hogy eltérő zsebkiosztással készültek a különféle verziók, amiket tudomásom szerint külön nem nevesítettek, és ugyanez igaz a mintázatára is. A „spetsial'nyi maskirovochnyi komplekt (SMK)” minta magában annyi tesz szabad fordításban, hogy „Különleges Álcázó Készlet”. Mivel a minta sem volt nevesítve Dennis Desmond könyve is csak ekképpen hivatkozik rá és ez az elnevezés maradt meg később a köztudatban is.
A minta (négyszínnyomásos) készült zöld, barnás árnyalatban (Oreh ~ dió), sötét városi (Gorod ~ városi) és világos színekkel (Taliy Sneg ~ olvadt hó) is. Egész felszerelés családot terveztek köré (egyenruhák [téli, nyári szettek], mellények, sisakhuzatok [Kolpak]) a 90’-es években. Eredetileg a SOBR, Vityaz, az OMON és az MVD alá tartozó különféle anti-terrorista, szervezett bűnözés elleni alegységeinek volt a harci egyenruhája. A civil piacra gyártott példányokat érdekes módon nem az orosz méretezéssel látták el a gyártók, hanem nemzetközivel (S-XL). Állítólag közkedvelt volt a vadászok-horgászok körében, ezért különféle táskákat, hátizsákokat és mellényeket is gyártottak ezzel a mintázattal.
Az SMK mintás felszereléseket elsődlegesen NPO-SM gyártotta (ugyanakkor az ANA is ki vette a részét) az Első Csecsen háború alatt, ahol a belügyi egységek nagy számban használták. A ruházat és a cikkben szereplő mellény alapanyaga is nagy részben nejlon. Információim alapján az anyag komoly igénybevétel mellett hamarabb tönkremegy, ezért viszonylag kevés az épségben fennmaradt egyenruhák száma.
A TEN mellény méreteit tekintve hatalmas, inkább hasonlít egy ujjatlan télikabáthoz, mint taktikai mellényhez (vetekszik a Kirasa GR1-esekkel vagy az Elbrus/Hangar mellényekkel). A mellényt zavargások esetére tervezték, levehető vállvédővel és beépített acéllemezekkel gyártották.
A koncepció szerint a betétek védelmet nyújtottak volna tompa tárgyak csapásai, becsapódó kövek, törmelék ellen. Ehhez képest a páncéllemezekkel a mellény túlzottan súlyos, nehezen viselhető (majdnem hordhatatlan), ezeket eltávolítottam. Későbbi szériáknál ezt elhagyták.
A mellény nyakán nem levehető, vastag párnázott gallér fut végig, ami elől-hátul tépőzárral záródik. Villámzárat sehol nem használtak, minden NPO-SM logós gombokkal vagy tépőzárral záródik. A párnázott vállakon a szokásos szivacs kapott helyet, hogy a fegyverszíj, hátizsák szíja ne csúszhasson le.
A jobb oldalon három szimpla tárzseb került kialakításra, tépőzárral záródnak, a 30-as AK74-es tárat jól tartják. A baloldalon az első zseb dupla tárzseb vagy mindenes zseb, amit egy szimpla tárzseb követ. Az összes bemálházható tárak száma hat darab.
A tárzsebek alatt mindkét oldalon két nagyobb zseb található egyéb felszereléseknek. A hátán egy gumibot tartó zseb fut végig, aminek szerintem nem sok haszna lehet. Alatta két kisebb tároló zseb található, amiket viszonylag nehéz elérni és inkább a társak segítségével lehetett hozzáférni a tartalmukhoz.
A mellény méretét keresztben egy zsineggel lehet szabályozni, nagyjából a zsebek közt, hossza nem állítható. Az ilyen megoldással viszonylag jól lehet rögzíteni és a tárak súlyától sem mozdul el a mellény (mint azt a V95-ösöknél tapasztaltam).
Tudom, hogy a koncepció szerint az elsődleges fegyver a gépkarabély volt, másodlagost viszonylag kevés katona viselt az Első Csecsen háborúban és talán ez indokolhatja a mellény azon hiányosságát, hogy fegyverövet maximum alá lehet venni.
Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy a pisztoly és a tok mindenestől takarásban lesz, nehéz elővenni, eltenni. A minta színei tapasztalatom szerint egész jól álcáznak, egyetlen hiányosságként csupán a nejlon anyagon súrlódó ágak zaját tudom felróni neki.
Összességében a TEN egy könnyű és gépkarabéllyal egész használható mellény kisebb hiányosságokkal.
A képekért és a szövegért köszönet Brat-nak!
Utolsó kommentek