A Magyar Királyi Honvédség megszűnésével a korábbi ruházati és felszerelési darabok nem szűntek meg teljesen, mivel idő kellett az új szövetségeshez való igazodáshoz.
Az 1949M esőgallér terepmintázata nagyon közeli rokonságban áll az 1944M terepmintával. A sátorlap nagyméretű rögzítő szeme ismerős lehet az orosz sátorlapról.
Azzal ellentétben viszont, itt mindkét oldalon található nyílás a kéz számára. Ezeket két darab alumínium gombbal lehet zárni. Továbbra sem túl logikus, ha esőgallérként viselve csak egyik kezünket lehet kidugni.
Esőgallérként viszonylag egyszerű a használata, viszont sátorként bonyolultabb. Kilehet feszíteni, vagy két párból lehet egy kétszemélyes sátrat készíteni.
Akárcsak a többi esetében, köpenyként viselve nehéz, gátolja a mozgást. Talán segíti az álcázást, és elég strapabíró is, de ez egy mára már elavult felszerelési tárgy.
Az utolsó 100 komment: