@dudi01: Ezért lepődtem meg, hogy ők nem tudták kézzel tölteni.

Én is úgy emlékszem, hogy papírdobozból a lőszer ki, és kis kezeddel be a hevederbe. Egyáltalán nem volt se nehéz, se bonyolult, csak minden 3. -at kellett nyomjelzőre tölteni.

@Combat Gear Admin: Úgy rémlik,hogy hevederem van pár évvel későbbről,de lőszerem szerintem már nincs hozzá,pedig kipróbálnám,hogy azokat is olyan nehéz e összedugni. Ha lesz időm rá körülnézek,hátha találok még 1 lőszert is valahol,de szerintem mára csak 5,45-ös maradt.

@Combat Gear Admin: @dudi01: A gyors keresés eredménye egyenlőre csak 1 hevederdarab és 3 fajta hozzá való lőszer.

indafoto.hu/gyula0910/image/24149884-cd1b9f7b/user

Először azt kezdtem el írni,hogy ezek szerint nagyon is van különbség a lőszerek között,mert mind a háromhoz más erő kellett,hogy be vagy kihúzzam a hevederből. A réz hüvelyes betolása nem okozott nagyobb gondot,de a másik kettővel már igen. A zöld hegyűt volt a legnehezebb.
De aztán eszembe jutott,hogy mi van,ha a heveder lyukak más méretűek és úgy néz ki,hogy az is igaz lett. Ugyanis volt a hevederen több olyan töltényhely is,ahova a szürke hüvelyeseket először be se tudtam tolni,csak többszöri próbálkozásra és akkor is vicsorogva nagyon-nagyon nehezen. De a réz hüvelyest sokkal könnyebben sikerült mindenhova. És abban is igazam lett,hogy nem mindegy,hogy milyen a hüvelyszáj,mert amik nehezebben mentek bele,mind éles sarkúak,míg a réz hüvelyszáj le van sorjázva,az sokkal könnyebben belekap.
És ezek kopott lőszerek és hevederdarab,amit meg mi próbáltunk anno,az valószínűleg gyári új lehetett,mert nagyon-nagyon jól nézett ki,sehol 1 kopás nem volt rajta. Beszéltük is,hogy milyen jól nézne ki dizájnos övként a civilek közt a fekete hevederben a fényes töltények a színes piros csíkkal és zöld heggyel. Nagyon gyanítom,hogy az új volt és az új heveder még biztos,hogy erősebben is fog,mert még nem tágult semmit,plusz azon még a festék vagy lakk réteg is teljesen meg van és az is ad vastagságot. Egyébként amikor fogóval kihúztuk abból a hüvelyt,a hüvelynyakat elég rendesen végigsértette a heveder.

A perem végénél 90 fokos szögeknek kell lenni ezzel nem lehet semmit csinálni.
Ha kiveszed a csövet a géppuskából akkor biztonságal meg tudod csinálni mert amikor előreengeded a zárvezetőt akkor kihullik a cső helyén a lőszer így lehetetlen az hogy ráüssön az ütőszeg.Az ellőtt hüvelyt meg se próbáld beletolni a hevederbe mert annak ki van tágulva a nyaka.

CGA

Még normaideje is volt a hevederezésnek és kézzel kellett csinálni nem géppel.

Ha már lőszerek! Orosz katonák adtak a 80-as években 1 haveromnak 1 olyan 5,45-ös lőszert,aminek minden hossz adata tökéletesen megegyezett a szabvány 5,45-ös lőszerével,de a hüvelye szélesebb volt. Valakinek infója,hogy ez milyen lőszer lehet,vagy mihez használhatták?
Persze most nem találom,pedig lefényképeztem volna a szabvány mellé téve,hogy látszódjon a különbség.

@dudi01: Nem értettem ezt most mire írtad,de ha jól sejtem a géppuskával kihevederezésre. Na ezt módszert nem ismertem. Egyesek a fegyverek ürítését állandó felhúzással is szokták esetenként végezni,de abból történtek néha vétlen lövések,ezért nagyon szigorúan tiltották,én csak azt ismertem eddig.

Azonos típusú lőszer egyforma türéssel készül tök mind1,hogy orosz román vagy magyar.Ez a lényege a szabványosításnak.

@dudi01: De vannak tűrések. Mérd meg a lőszerek magját is tolómérővel,mi anno mértük,még azok között is vannak kis eltérések! 2 7,62-est 43M-et most mértem meg. Az egyik mag vastagsága a hüvelynyaknál 7,9 mm,a másik pont 8mm! sajnos a géppuska hüvelyszájat nem tudom még megmérni,mert azokat nem bírom kihúzni a hüvelyből még a másik hüvelyt beakasztva sem. :D

@dudi01: Végre sikerült kitépnem és azokat is megmértem. A hüvelynyak mindkettőn ugyan az a méret tizedes milliméterig,de a réz nyak könnyebben sérül. Ahogy kihúztam végig karcolódott,lejött belőle,míg a sokkal szorosabb szürkén nem látszik sérülés. Az tehát keményebb,azért fogja jobban a heveder.
Egyébként aki tanult ilyet,az tudja,hogy még a század milliméteres eltérések is számítanak,ha illesztésekről van szó. Ennyin is múlhat,hogy valami megszorul vagy sem.
Viszont a lövedék méret a nyaknál is 5 tized körül eltér.
És az el nem lőtt,de más gyártmányú,de ugyan olyan éles lőszereket mértem mindig.

@dudi01: Próbáltam keresni valami adatot arra,hogy a hüvelynyaknál van e valami szabvány arra,hogy milyen élesnek kell lennie a sarkának,de nem találtam semmit. Mindenesetre a könnyen betolható rézhüvelyes lőszer hüvelynyakának a sarka sokkal kisebb mértékben éles,még kézzel végighúzva is (sajna ezt már nincs mivel mérni),mint a szürke töltényeimé,ettől is biztos,hogy sokkal könnyebben belekap a hevederbe.

Na elmentem aludni.

A tűrés egy tól ig határ nem értem hogy miről beszélsz.Végig azt mondtam hogy azonos típusú lőszer ugyan olyan szabvány szerint készül a szabvány pedig meghatározza a tűrést.

Ha kiveszed a csövet a géppuskából akkor lehetetlen vétlent lőni.Egyébként arra gondooltam hogy berakod a hevedert a géppuskába és töltőfogást végzel majd elsütöd a géppuskát de nem engeded,hogy elöre csapódjon a zárvezető hanem visszakíséred.Ugyan az mint amit üríts vezényszóra csinálsz.

@dudi01: Tudtam,hogy még mindig kételkedni fogsz,ezért előre fényképet is csináltam! :D
Az egyik 43M lőszert lefényképeztem,nézd meg ez mennyi a tolómérővel mérve!:

indafoto.hu/gyula0910/image/24151662-f2973f97/user

Ha homályos is,de azért látható,hogy nem 7,92,mint a szabvány méret,hanem már 8 mm-en rászorul és tartja erősen a töltényt. Attól,hogy 7,92 a szabvány méret,attól még mindig van plusz-mínusz eltérés ami engedélyezett a gyártás során. Ez mindennel így van,csak valaminél ezred az engedélyezett,valaminél a tized,valaminél még több,ezt az befolyásolja,hogy mekkora eltérésnél nem okoz még gondot.
De ezért is lehet az,hogy a szabvány ellenére pl. a román AK lötyögősebb és több akadályt is produkál állítólag,mint a mondjuk az orosz. A lőszereknél is olvass utána,hogy ugyan ez van. Az egyik gyártmány több hibát produkál,mint a másik. Olvass Kalibert! Ők is sokszor több gyártmányú lőszerrel tesztelik a fegyvereket és azt is megírják,hogy melyikkel milyen lett az eredmény és nagyon vannak eltérések,mint pontosság,mint megbízhatóság terén.

A géppuskás heveder ürítést megértettem elsőre is.

@dudi01: Általában mindenhol van a rajz szerinti tűrés, meg az "ezt még nem dobja vissza a MEO" tűrés aztán néha találkozik a felső határ fölé gyártott csap, az alsó határ alá gyártott furattal.

@GépBalta: Köszönöm,én erre a tűréshatár átlépésre most nem is gondoltam,de még ez is tökéletesen igaz lehet! Nem tudom a 8 mm a 7,92-höz képet tűréshatáron belüli vagy sem,de ettől még annyi.

@gyula0910:

nem kötözködés, de szmersh még az életben nem volt rajtad :-) ezt elismerted, ergo tapasztalatod sem lehet vele :-), csak ismételni tudom önmagam: "a majdnem olyan nem olyan"

most meg megkeresem a plce-s fotódra meg ott válaszolok, sajnálom, de csak most volt/van időm írkálni..

@gyula0910: nyugtassuk meg az esetleg kételkedőket, ezek olyan szabályosan tartott lőszerek, amelyeknél a korábban kilőtt hüvelybe be lett téve egy lövedék!

@durczás: Szerintem engedd el, ő nem fogja.

@gyula0910: Utánanéztem egy kicsit, a dolognak és nekem úgy tűnik, hogy az amerikaiak a legtöbb kézi lőfegyver lőszerét -.003"-os vagyis -0.076mm-es tűréssel gyártják. Például egy .308-as lőszerre .309-.003 vagyis 7.849-0.076mm. Vagy például a .223 az .224-.003 Mivel 0.076 széles tűrésmező egyébként nagyjából egy átlagos európai hajszálnak felel meg, ezért pontatlan lövés esetén nyugodtan rá lehet fogni, hogy egy hajszálon múlt.
Sajnos én egyáltalán nem értek a dologhoz, és lőfegyverekkel kapcsolatos angolszász kifejezésekkel sem annyira vagyok tisztában, (magyarul meg ugye semmi infó nincs) de én azt néztem, hogy a lőszertípus nevében lévő első szám pl: 7,92 valójában nem is a lőszer mérete, hanem a huzagolt cső belső átmérője az oromzatnál mérve. A lövedék ennél nagyobbra van gyártva. Én azt találtam, hogy az NATO 7.62 az 7.82, a szovjet 7.62 pedig 7.92 lövedékátmérőt jelent. Például az általad is említett 7.92-es lövedékkel kapcsolatban én azt találtam, hogy 8.2mm a legnagyobb átmérője. Valószínűleg azért, hogy lövés közben belepréselődjön a huzagolt csőbe és az megforgassa. Eszerint a te 8mm-es lövedéked valójában nem nagyobb, hanem jóval kisebb a kelleténél. Számomra ez nagyjából logikusnak tűnik, de azért nem érdemes készpénznek venni a szavaimat, mert én sohasem szolgáltam semmilyen fegyveres erőnél.
Látom neked van egy csomó lőszered, ha gondolod méregesd meg őket, hogy kiderüljön a dolog.

@GépBalta:
Az ürméret jelölések gyakran csak névleges méreteket jelölnek. A tényleges méretek igen gyakaran eltérnek ettől. Elég ha arra gondolunk, hogya .357 Magnum és a .38 Special tulajdonképpen egy azonos űrméretet jelöl, vagy például a 8x57 JS Pontosan ugyan azt jelenti mint a 7,92x57 IS. Stb. stb.

Nagyon jól le lett írva az,hogy a 7,62 mit is jelent(nem a lövedék átmérőt).

A kézi hevederezéssel kapcsolatban egy utolsó megjegyzés:
Ma már hivatalosan nincs normáztatás a fegyverek szét szereléséből illetve összerakásából vagy tárak hevederek megtöltéséből de régebben voltak(a sorkatonaság idején sőt még 2009-ben is).A PKM hevederének kézi megtöltésére(hevederezés)is volt norma idő méghozzá 30 lőszer kézi betöltésére 60-55 sec jelentette a megfelelő(értelem szerűen akinek tovább tartott egy percnél az nemmegfelelő értékelést kapott),55-50 sec a jó és 50sec vagy az alatt a kiváló értékelést.Ebből is látszik,hogy micsoda kínszenvedés és embert próbálóan nehéz feladat a PKM/PKT géppuska hevedereit kézzel megtölteni.

Apropó lőszerek:8mm Mauser,8,57 IS,8,57 JS,7,92 Mauser,7,92x57 IS,7,92 SA ezek mind mind ugyan azt a 2. világháborús német puskalőszert jelölik.

@GépBalta:

Mennyi az esély arra,hogy az összes lőszer és összes heveder amit Gyuláék próbáltak behevederezni selejt volt,vagy ahogy fogalmaztál:"Általában mindenhol van a rajz szerinti tűrés, meg az "ezt még nem dobja vissza a MEO" tűrés aztán néha találkozik a felső határ fölé gyártott csap, az alsó határ alá gyártott furattal."?

@GépBalta: Megmértem még 3 lőszert,azok 7,9 mm-esek.

@dudi01: Mi normaidőztünk mindenből,vv. felvételtől kezdve a kúszásig,de hevedertöltésről nem is hallottam. Ettől még lehet,hogy máshol másoknál volt,e nálunk biztos,hogy nem. De megnéztem volna,hogy azt a hevedert amivel mi nem bírtunk,ki mennyi idő alatt töltötte volna meg.

@gyula0910:

Van egy ilyen foglalkozási hely lőkiképzés komplex foglalkozáson(ezt minden lövészet előtt meg kell tartani),hogy tárazás hevederezés itt kell lenormázni a tevederezést is a tárazás mellett.

@dudi01: Félreértés elkerülése végett megjegyzem,hogy nem írtam sehol,hogy az összes hevedert próbáltuk anno kézzel tölteni,de amit próbáltunk,azt nem nagyon lehetett. Másrészt lövészetkor a töltőgép fel nem szereléséig neki sem állt senki a hevedertöltésnek. Sőt ránkszóltak,hogy nem kell küszködni,mert jön a töltőgép. Ebből nekem az jön le,hogy a tisztek is tudták,hogy kézzel nagyon nehéz,legalábbis azt a szériát,amiket akkoriban lődöztünk el.

Megjegyzem,hogy az általam lefényképezett és próbálgatott lőszerek normaideje is ég és föl lenne,mivel a rézhüvelyest közepes erővel is be lehetett nyomni a hevederbe,de a szürkéket sokszor csak vicsorgatva.

Egyébként honnan tudod te annyira biztosan,hogy a 90-91-ben nálunk megkezdett sok 10 éve lőszerek pontosan olyanok,mint más szériák.

Egyáltalán mit vársz tőlem,hogy hazudjam azt,hogy kézzel mi is könnyen töltöttük???

@dudi01: Hát hevederezésből nálunk soha nem volt,talán tudták,hogy azokkal a lőszerekkel nincs is értelme próbálkozni.

@gyula0910:

Onnan tudom,hogy lőttem már 60-as években gyártott alu konzerves zsírpapírba csomagolt rézhüvelyes fényjelző lőszert meg a 90-es években gyártott tombak plattírozott hüvelyű normál lőszert is és még ki tudja mikoriakat.

@dudi01: Szóval aki lőtt több évjáratból is ilyen lőszerrel,az kijelentheti,hogy az összes évjárat és gyártmány ugyan olyan?
Én lőttem 1-2 AK klónnal,de ettől még eszembe nem jutna azt állítani,hogy az összes évjárat és gyártmány ugyan olyan,mert nem is.
Szóval te kijelented,hogy az összes géppuskalőszer és heveder mind tök egyforma? Még annak ellenére is,hogy mutattam 1 8 mm-es töltényt a 7,9-esek között?

@gyula0910:

Soha nem találkoztam olyan lőszerrel/hevederrel sem én sem mások az alakulatnál amit ne lehetett volna behevederezni*.
Ez évek alatt több ezer embert,több ezer hevedert és több millió lőszert jelent.Na erre alapozom azt amit mondok.

Előfordulnak olyan hevedertagok amit szenvedés betölteni de ez pár százalék nem pedig tömeges jelenség mint aminek te leírod.

Ezen kívül ha a lőszer olyan szar minőségű hogy egyiket sem lehet behevederezni vagy csak alig alig szenvedve akkor letiltják az egész szériát és selejtként megsemmisítik.

Azt pedig kétlem,hogy akár két egymást követő lövészeten te ugyanabba a szériába tartozó lőszert lőtted nem,hogy éveken keresztül.Van,hogy két egymás után felbontott láda nem ugyan azt a szériát tartalmazza...

Azt mondanom sem kell,hogy lehetetlen kategória,hogy az általad leírt időszakban a te alakulatod csak selejt lőszert kapott.

@dudi01: "Előfordulnak olyan hevedertagok amit szenvedés betölteni de ez pár százalék"

Köszönöm,na végre,hogy beismered! Tehát mégis van ilyen,ezek szerint már más is járt így,de akkor mi a fenéről cirkuszolsz velem 2 napja?

"nem pedig tömeges jelenség mint aminek te leírod."

Hol írtam én ezt tömeges jelenségnek,másold már be nekem!!!

Idézem magamat:

",kézzel nem is mindig lehet. Legalábbis nekünk nagyon nem sikerült,mert annyira nehezen mentek bele a töltények a hevederbe."

Ha neked ez azt jelenti,hogy tömeges jelenséget írtam,akkor gratulálok!

Honnan a fenéből tudod te azt,hogy nálunk milyen lőszer volt ellőve. Most komolyan,ha van több millió lőszer 1 szériából,akkor mielőtt elfogyna 1 másik raklap lőszereiből is használtunk volna? Elárulom,hogy mindig a megkezdett készletet fogyasztottuk,amíg el nem fogyott! Abszurd amiket írogatsz!

@dudi01: Hol írtam,hogy selejt? Az,hogy kézzel kínszenvedés volt tölteni,attól még nem selejt szerintem.

Elárulom,még a selejt rakétákat is előttük,amik veszélyeztettek mindenkit,nemhogy azért kidobjunk 1 rakás lőszert,mert szorul a hevederbe!

@dudi01: Nem tudom, nem akarok belefolyni a vitáitokba, mert azok egyidő után úgyis inkább a személyeskedésről szólnak. Én mondjuk a VSZ iparról simán elképzelem még azt is, hogy valami hülye miatt legyártottak 10 000 darab hevedert szűkre, aztán az egész szériát elrejtették az ország legtávolabbi zugában lévő laktanyába, hogy fel ne tűnjön a fejeseknek.

@GépBalta: Hogy neked mennyire igazad van!!!
Ez is lehet,főleg,hisz a hevedereink mindig ugyan azok voltak,azok nem lettek cserélve sosem.
De ettől még a lőszerek között is van különbség,mint írtam,a réz közepes erővel is belement az itthoniba,míg a szürke kínszenvedésesen. Sajna fogalmam sincs az itthoni hevederdarab honnan van,lehet ez is abból a PKT-s készletből lett megmentve?

@durczás: Igen,mondtam,hogy nem eredeti Smersh-t használtam,de válaszolj kérlek!
Ha pl. 1 gagyi gyártmány,de ugyan akkora,ugyan olyan méretű,ugyan olyan súlyú tárzseb,mint az eredeti,valahova téve akadályoz a testemen,akkor ugyan oda téve az eredeti nem fog,csak azért,mert azt orosz kezek varrták orosz anyagból? Ha útban van pl. a lábnak valami gagyi anyagból,az útban lesz ugyanott a világ legmárkásabb anyagából is.

Reagáltam a PLCE-s témában is.

@durczás: És ez többszörösen igaz fordítva is! Ha nincs útban a gagyi anyagú,akkor ki van zárva az is,hogy az eredeti útban legyen. De,ha az eredeti nincs útban valahol,akkor a világ leggagyibja sem lesz útban ugyan azon a helyen,ugyan azokkal az adatokkal.

@GépBalta:

Ez valóban elképzelhető de Gyula nem Bivalybasznádon szolgált ahol rendfokozatot a húzóra megivott acetonos metiles pálinka mennyisége után kapta az ember.

@dudi01: :)

@dudi01: És ennek mi köze bármihez is?
Szerinted mi gyártottuk a lőszereket vagy a hevedert?
Vagy szerinted nekünk előre kiválogatták a jó lőszereket? Mi közünk nekünk ahhoz,hogy a cseh,magyar vagy orosz lőszergyárban,hogy gyártják a lőszert?
Miért,most az elit válogatott lőszert kap,nem azt amit az átlag lövészek?
Egyáltalán,hogy lehet ennyi baromságot összehordani?

@GépBalta: Egyébként nem csak elméretezés lehet. Aki tanult ilyet,az tudja,hogy pl. a heveder rugóacél szerű anyag és az edzési folyamatot is nagyon könnyen el lehet rontani. Kicsivel előbb vagy később kezdik hűteni,vagy tovább hevítik és máris más lesz az erőssége. Van 1 csomó buktató,amit a minőségellenőr 1 tolómérővel már nem is tud ellenőrizni. Hacsak sablont nem használ erre is számítva.

@gyula0910: Erre találták ki a dugós idomszert. Egyik oldala az alsó határ, másik a felső. Egyszerű mint a faék. precishop.hu/shop_ordered/7644/shop_pic/big/9100012.jpg?time=1461145275
Persze lehet, hogy Iván átvette szocialista megőrzésre az egész készletet.

@GépBalta: 30 éve tanultam ezeket,de a rugóacél erősségére nem hiszem,hogy 1 ilyen jó lenne,ugyanis lehet,hogy a méret stimmel,csak az erő nagyon más,mint amitől tágulnia kéne. Persze,ha a rugóacél erősségét cseszték el egyáltalán az edzés során.

Másrészt minden gyártmány heveder ugyan olyan? Nekünk azt mondták,hogy a mi BMP-ink cseh gyártmányok,gondolom a géppuskájuk is. A csehek nagyon más géppuskákat is gyártottak a PKM,PKT-n kívül. Nem lehet,hogy azok működtetéséhez erősebb heveder volt az ideális és ezért általánosan erősebbre csinálták őket? Volt már ilyesmire példa a fegyvergyártásban.
A hőbörgőknek írom,hogy csak gondolkodom,próbálok rájönni a mi hevederein erősségének az okára,szóval ne hőbörögjenek! Aki ért hozzá és van olyan intelligens,hogy normálisan is tud hozzászólni az viszont szólhat!

A PKM/PKT-hez a csehekél is PKM/PKT-hez való hevedert gyártottak.Erre való a szabványosítás.

Annyi köze van hozzá,hogy ha szart kaptatok volna akkor kicseréltetik Bivalybasznáddal ellentétben ahol mind1,hogy mi porosodik a raktárban mert úgy sem veszik soha elő.

@dudi01: Látom nem sikerült értelmezni,hogy szart kaptunk mindenből,mert a régit kellett ellőni először,nemhogy a lőszereket,hevedereket tesztelgetni,majd cserélgetni és elutaztatni máshova. Ha kajára nem volt pénz,mert éheztünk,akkor szerinted erre lett volna?
Akkor megismétlem,még mi is olyan rakétákat lődöztünk el,amik vagy az égbe mentek és örökre eltűntek vagy a BMP orrán forogtak körbe,a célalak közelébe egyetlen 1 ment,annyira szét voltak már rozsdásodva.

Próbálj meg erre válaszolni,akkor talán megérted! Háború esetén állítólag tényleg újat kaptunk volna mindenből,rakétából,lőszerből,hevederből,de gyakorlatra a régi szarokat kellett elhasználni,vagy szerinted használtuk volna el a lőtéren vagy csak gyakorláskor a tökéletest,háborúban meg a szart???

A csehes kérdés azért volt,mert a csehek gyártottak más típusú géppuskákat is,amik jóval kisebb hosszon voltak gázelvételesek és ettől nem kizárt,hogy más erővel működtek. 1 valamivel nagyobb erejű hátralökést a szorosabb heveder jobban visszafog. Ettől még a PKT-ben is jó,csak talán annál csökkenti a tűzgyorsaságot. Valamelyik AK variánsnál is olvasható ilyen. Ugyanis a a rövidebb cső miatt más lett (talán a gázelvételi furata is),ettől más lett a hátralökő ereje,ettől más erejű helyretoló rugóval volt ideális. Ami persze csereszabatos volt az összes hagyományos AK-éval,de akkor mégsem ugyan azt nyújtotta. Más lett a tűzgyorsaság 1 kicsit. 1 rakás fegyvernél van még ilyen. 1 erősebb heveder a PKT-ben sem okozhat mást,mint a tűzgyorsaságot visszafogja 1 minimálisan,ugyanis bőven van annyi energiatartalék,hogy még akkor is tökéletesen működjön.

Sőt az M4-eseknél is van valami hasonló megoldás ami hiába ugyan olyan,attól még más. Működni mindegyik működik a másikéval,csak kicsit másabb,de megnő tőle az élettartamuk.

@dudi01: A lőszerek cserélgetéséről más alakulatokkal! Kézzel vittük volna egyik laktanyából a másikra,mert még a kiképzésünkre sem volt üzemanyag. Úgy vizsgáztunk le BMP vezetésből,hogy 1 métert sem vezettük őket. El kellett dönteni a seregnek,hogy vagy a vezetőket vezettetik,vagy a rajpk-kat. Egyikre sem volt elég,nemhogy mindegyikre.
Szerencsére a kiképzésünk 99%-ához nem kellett üzemanyag és semmi ami plusz költséget jelentett volna.
Az agyam eldobom,hogy olyasmiről okoskodsz amiről fogalmad sincs,hogy hogyan működött.

@gyula0910: Az AKSz74U fegyvernél más a hossza van a gázdugattyúnak és amiket mondtál, mert rövidebb a csöve így nem volt lehetőség a megszokott hosszra. Most néztem egy videót Szíriából (botor fejjel nem mentettem el) és ott a nagyobb kaliberű hevederbe is kézzel töltenek, egy egészen érdekes technikával. Láttam olyan Donyeckből származó videót, ahol töltőgépet használtak, nyilván nem véletlenül, mert ugye az oroszok nem szoktak szarakodni. Kár vitatkozni, hogy megy-e kézzel vagy sem. Nyilván van tól-ig tűrés, és ha a két véglet esik egybe akkor lehet gond. Nekem soha nem volt problémám a hevederezéssel, pedig lőttem egy párat PKM-mel. Kimondottan élveztem hevederezni, mert lehetett közben gondolkodni. Nyilván harchelyzetben nem lettem volna elragadtatva. Az egyik cimborám Szombathelyen volt a felderítőknél. Nekik még volt pénz mindenre. Igaz azt a hadsereget még Néphadseregnek hívták!:)

@camilló: Én is Szombathelyen voltam 90-91-ben a felderítőknél úgy 7 hónapig és pont ott éheztünk. Egyébként ez laktanyánként változott,gondolom külön költségvetésen voltak,mert Győrben meg nem volt éhezés.

Miből gondolod,hogy én pont az AKSU-74-ről írtam? Én azokról a 7,62-es rövid csövű verziókról beszéltem,amiket az iraki,a román és még a fene tudja milyen alakulatok használtak.

@camilló: Készült sok más rövid csövű AK verzió is,amik nem annyira közismertek,mint az AKSU-74:

s23.photobucket.com/user/HRJ2/media/photo1_zps6f649404.jpg.html

world.guns.ru/userfiles/images/assault/as06/ak104.jpg

De az RPK-nak is ugyanaz az ideális helyretolórugó,mint a hagyományos? Biztos,hogy működik vele,de az élettartamnak nem biztos,hogy az a legideálisabb. Kérdem én azért,mert az M4 élettartama is rövidebb a tök ugyan olyan,de hosszú csövűhöz készült rugóval.

Ezért a rövidebb csövű AK105 is biztos működik az AK-74 helyretolórugójával,de nem biztos,hogy ugyan olyan hosszú lesz azzal az élettartam.

1 erősebb heveder is csökkenti valamivel a zár hátralökést,ami a működésre biztos,hogy nem hat ki,de pár ezerrel megnövelheti az élettartamot.

A gyengébbek kedvéért írom,hogy azt írtam,hogy lehet,nem vagyok biztos,de ha az M4-nél ezt írják a csőhossz változás következményeként,akkor a többinél is ez a lehetséges.

@camilló: A legegyértelműbbet kihagytam! Az AMD-65 és az AK-63 helyretolórugója véletlenül nem egyforma,mert erre már nem emlékszem? Ha az volna,akkor biztos,hogy nem tök ugyanazon erősséggel az ideális az élettartam szempontjából.

@gyula0910: Én csak megemlíttetem, hogy az AKSz74U-nál pl. rövidebb a cső. Nyilván az AMD-nél is, de nekem az AK jutott az eszembe. AK63-at csak ládában láttam így nincs összehasonlítási alapom. Háború esetén kaptam volna olyan fegyvert az AMD helyett. de ugye HKSz esetén csak max. megnézhettük, mi is van a raktárban. Mindent a szemnek, semmit a kéznek!:)

@gyula0910:

Helyretoló rugót azt az általa mozgatott tömeghez méretezik nem a csőhosszhoz.Tehát addig amíg nem csökkented/növeled a zár+zárkeret+gázdugattyú+lőszert tömegét jelentősen addig nem kel a helyretoló rugóhoz nyúlnod.Ebből következően azt el tudom képzelni,hogy az AK-74U-nak nem ugyan az a helyretoló rugója mint a többi AK-nak(kaliberre és csőhosszra való tekintet nélkül)de a többinél biztos nem változott.Ahol még talán változás van az az RPK bár ott sem lett egy centivel sem hosszabb a gázdugattyú így ott sem indokolt a váltás.Ugye az RPK a cső a válltámasz és a villaláb kivételével mindenben csereszabatos az azonos kaliberű AK variánssal.

Az M4 ilyen téren tökéletesen eltér az AK családtól mert ott van egy buffer is és ennek a buffernek a tömege függ a csőhossztól(ha jól emlékszem maga rugó azonos).

Az AMD helyretoló szerkezete csereszabatos az AK-63-éval mert az AMD-nél csak a cső hossza csökkent a gázdugattyúé nem hisz a gázelvételi rész elől vettek le a csőből nem mögülle(egyébként az AK-74U kivételével minden AK-n ilyen módon csökkentették vagy növelték a csőhosszt).

@dudi01: Na ilyen stílusban kéne mindig írni,ezzel semmi gond és nem is írtál hülyeséget!

Szerintem az AMD-nél a gázelvételi rész is rövidebb úton van a csövön.

Ha csak a tömeg befolyásolja a helyretoló rugó erejét,akkor az RPK-nak mivel nagyobb súlyú a zárszerkezete,nem volna ideálisabb 1 erősebb,hiába ugyan akkora a helyretoló rugója?

Az M4-nél én azt is olvastam,hogy a puffer mellett a helyretoló rugón is változtattak,mert még az is kellett,hogy megnövelhessék az élettartamot,mivel a rövidebb úton lévő gázelvezető furat nagyobb erővel csapja hátra a zárat és a rugó ellen ereje is csökkenti ezt. De még ezzel sem érték el a hosszú verzió élettartamát. Működik a hagyományossal is,csak azzal pár ezer lövéssel előbb repedés keletkezik a tokon,mint a hagyományos fegyveren.

@dudi01: Az AMD zárszerkezete biztos,hogy nem csereszabatos az AK-63-éval,mert emlékeim szerint teljesen más méretű a dugattyúrésze. Ezt próbáltuk is emlékeim szerint. Az AMD-é vaskosabb,rövidebb.

De az sem igaz,hogy csak az AKSU-n vettek le a gázelvezető mögül is,mert a román AK-n és még sok máson is levettek a gázelvezető furat mögül is a rövidítés érdekében,mint említettem,az AMD-n is.

Szerintem egy az egyben ugyan az a zár meg a zárkeret az azonos kaliberű RPK-n és AK-n.

@dudi01: Az RPK-val lehet igazad van,mert most elbizonytalanodtam,hogy nehezebb e a zárja is. Az biztos,hogy valamin változtattak,erősítettek és lehet csak a tokon? A tok mindenképp más lett az biztos. Holnap túrázom,majd kedden tudom talán megnézni,hogy mit írtak pontosan róla.

@gyula0910: az eltérő erősségű helyretoló rugót pár száz lövés után megkapod, szóval felesleges ezen pörögni, h az amd-hez meg az ak-hoz különböző erősségű rugót gyártottak. Ha volt elég lövés az amd-ben, akkor az első irányzék/gázvisszavezető csőnél megfogva, a fej felett átsuhintva csőre is tudtad tölteni.
A zárkeret mind egyforma, csak a dugattyú hosszak változnak.

@gyula0910: az eltérő erősségű helyretoló rugót pár száz lövés után megkapod, szóval felesleges ezen pörögni, h az amd-hez meg az ak-hoz különböző erősségű rugót gyártottak. Ha volt elég lövés az amd-ben, akkor az első irányzék/gázvisszavezető csőnél megfogva, a fej felett átsuhintva csőre is tudtad tölteni.
A zárkeret mind egyforma, csak a dugattyú hosszak változnak.

@durczás: Azért az elég gáz lenne,ha már pár 100 lövés után is veszítene 1 ilyen rugó az erősségéből. Akkor elég hamar cserélni kéne. Mi lesz több 1000 lövés után? Ugyanis elgyengült rugóval a fegyver az első lövés után elakad,megszorul. Volt ilyen fegyverem 2008-ban. Félig kitolt lőszer a tárból és semmi semerre tovább.
Mi a föld felé indítva a csőnél fogva és visszarántva is szoktuk csőre tölteni,de történt véletlen csőre töltés leugorva valamiről is.
A gázdugattyú emlékeim szerint egyben van a zárkerettel,úgyhogy nagyon nem tudod variálgatni a zárkeretet sem a 2 fegyver között.

@gyula0910: pár száz lövés utáni karakterisztika változás nem egyenlő a működésképtelenséggel v pl a fáradásos töréssel. Ha szétszednél 10 helyretoló szerkezetet, akkor kb több mint 50%-ban eltérő rugóhosszakat találnál, ha tetszik ha nem.
A platóra támasztott karabély egy jól sikerült hepehupa "ugrató" után is csőrevágódott, ha véletlenül kibiztosítva maradt, szóval az előírásszerű csőretöltés fogásán kívül kismillió verzió létezik még.
A gázdugattyú meg menetesen csatlakozik a zárkeretbe, tehát két külön darabból van.

Szerintem nem menetes a rögzítés ahhoz túl nagy a holtjátéka.Keresztcsap biztos van de ugye ez nem zárja ki a menetet.

@durczás: Ha gyengülnek is már az elején,attól még nagyon nem mindegy,hogy mennyi idő alatt érik el azt a szintet,hogy már akadályt okozzanak,és a lényeg pedig ez!
Egyébként az én helyretolórugóm sem tört el,csak nem volt már elég erős,hogy mindig kitolja teljesen a töltényt a tárból.

A gázdugattyú fogalmam sincs már,hogy hogy van rögzítve a zárkeretbe,de azt tudom,hogy mi nem tudtuk kiszedni,de nem is engedték ennyire babrálni.

@gyula0910:

Egy csapot kell kiütni és ki kell csavarni mert tényleg menetes(bár nem tudom milyen menet hisz eléggé lötyögősre van csinálva a hőtágulás miatt).

@dudi01: A csap nekem is rémlik,de az is,hogy minket lecsuktak volna szép hosszú időre,ha mindenféle szerszámokkal ennyire babrálni kezdjük a fegyvert.

@gyula0910:

Azt,hogy tudom,hogy kell nem jelenti azt,hogy szoktam is.

@gyula0910: "Természetesen a rövid csőnek megfelelően a gázelvételi pont is kb. 8 centiméterrel hátrébb, a csőfarhoz közelebb került. Aminek következtében a gázdugattyú isrövidebb, vele a zárkeret pedig kisebb tömegű lett. Ennek következtében a 415 mm hosszú csővel szerelt AK-74 600-650 lövés /perc elméleti tűzgyorsaságához képest a csupán 210 mm-s csőhosszú AKSz-74U tűzgyorsasága 650-750 lövés /perc értékre nőtt." A Kaliber cikke az AKSz-74U-ról

@gyula0910: Ahhoz mit szóltak volna, ha azt látják, amikor sóderrel tisztítjuk a dugattyú végéről a ráégett dzsuvát?
(persze utána rendesen eltörölgettük meg olaj, stb.)

@camilló: Ezt én is hasonlóan tudom,de nem értem,hogy mire és miért írtad? Ellentmond valamiben nekem,vagy velem egyetértést akarsz jelezni ezzel?

@estván: Azt mi is valami tilos dologgal csináltuk,de hogy mivel,fogalmam sincs már. De azért ez teljesen más kategória,ezért csak leszidtak volna,ha látják. Ha megbontjuk a fegyvert olyan szinten,pláne szerszámokkal,ahogy már tilos,azért már vittek is volna.

Egyébként lőszeresládával kúszáskor a csőnél fogva előredobtuk a fegyvert és utánakúsztunk a ládával. Terepről egyenesen teljes felszerelésben fegyverestől beálltunk a zuhany alá,hogy a sarat ledörzsöljük mindenünkről. Ezekért sem járt fogda,sőt bevett szokás volt,de a fegyver megbontásáért már nagyon vittek volna.

@dudi01: Még töröm a fejem,hogy miben írtak a különbségekről,de egyenlőre feladom a keresést. Végigtúrtam 1 rakás régi könyvet,de nem találtam meg miben írták az RPK és a hagyományos AK közti különbségeket,csak annyit,hogy kb. az 50% a csereszabatos.

Úgyhogy a gázdugattyú ugyan az e,arról sem találtam semmit,de egyre inkább hajlok rá,hogy igazad is lehet és ugyan az.
Sajna így a tokról sem találtam meg,hogy hol írják,hogy miben más,viszont kerestem képeket amiken így is látszik,hogy az orosz RPK tok más. Nézd meg a felhúzókar alatti részt,ami pl. erősítésnek tűnik. Egyébként úgy rémlik,hogy a RPK tok nem is sajtolással készült,mint a rendes AK-é,hanem forgácsolással,mert az erősebb,csak drágább.

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2d/Iraq_RPK_Machine_Gun.jpg

Ha rákattintasz akkor kinagyítod és jól látszanak a különbségek:

static.laodong.com.vn/uploaded/phamthuhien/2015_05_05/a%20%2815%29_hmwe.jpg

@gyula0910: rendes AK-47 tok készült forgácsolással, utána módosítottak az oroszok az olcsóbb, egyszerűbb sajtolt, szegecselt ponthegesztett tokra (AKM és utódjai). A MOLOT tokon (mert ez a gyár gyártotta a szovjet RPK-kat) kétoldalt erősítés van, amit a linkelt képeiden is lehet látni, de attól a tok még sajtolással készült. A többi ország (bolgár, kelet-német, jugoszláv, lengyel, román stb) által gyártottról nem tudok nyilatkozni, de az elég vegyesvágott..

Ha jól emlékszem 1959 után semmi nem készült forgácsolt tokkal abból amit Kalasnyikov tervezett.

@durczás: Ezek igazak is az AK-47-re,AKM-re,de a cikk szerint az RPK-ra nem volt,mert annal megint csak forgacsoltak. Nezd meg a kepeket,van meg kulonbseg!

@gyula0910: nem tudom milyen cikkre hivatkozol. Tessék, inkább ezt nézegesd, mert itt láthatsz mindent egy MOLOT meg egy bolgár RPK összehasonlításáról, elég sokat mondó fényképekkel gazdagon illusztrálva, és bár nem a Te kedvedért, de még a tokokat is szétvágták. Igen, nem forgácsolt, hanem lemeztokokat...

www.theakforum.net/forums/46-rpk-rpd/55452-rpk-74-kits-molot-circle-10-photo-comparison.html

bocs, a lényeg lemaradt..

@durczás: Pedig a cikkben ez szerepelt,azért is maradt meg bennem,mert csalódást okozott,hogy megint a korábban annyira szidott drágának és nagyon időigényesnek tartott forgácsolásra tértek vissza.
Egyébként írják is,hogy sajtolt,mert a képek alapján vastagabbnak tűnik,mint amilyen volt emlékeim szerint? De ez már rég volt,ebben rosszul is emlékezhetek.

@gyula0910: Egyetértek Veled!

@camilló: Köszönöm,hogy valaki meg meri mondani,ha egyetért!

@durczás: Van 1 csomó ilyen témájú könyvem és egyebem,de fogalmam sincs,hogy miben írhatták,ezekben egyenlőre csak annyit találtam,hogy nagy részt csereszabatos,de nem térnek ki arra,hogy mikben igen és mikben nem.
De ha hülyeséget is írtak a forgácsolással kapcsolatban (mert sokszor olvashatók ellentmondások),akkor is tény,hogy más a tok,mint az alap AK-kon.
Egyébként az egyikben azt írják,hogy alapon nagyobb gáznyomással működnek,mivel nagyobb kosz mennyiséget kell elviselniük.

Véletlenül nem emlékszik valaki,hogy nem e a Kaliber valamelyik számában szerepelt ez? Abban azért sokszor részletesebb leírások vannak. Ha biztos lenne,akkor lehet végiglapoznám megint azt a 20-30 kg közötti számot ami nekem is megvan. De az sem biztos,hogy abban volt. De az sem,hogy egyáltalán nekem volt meg az a szám,így egyenlőre úgy érzem,hogy neki sem állok.

Hú de sajnálom,hogy az RPK csak most került szóba! A múlt vasárnap fogdoztam pont egyet,akkor jobban megnéztem volna.

Az RPK hivatalos munkásőr szakutasítás úgy fogalmaz,hogy(idézem):
"A golyószóró részeinek és szerkezeteinek felépítése többségében megegyezik az AKM géppisztoly részeivel és szerkezeteivel"

Ezért ír géppisztolyt mert 1977-ben még az volt az AKM megnevezése nem gépkarabély.
Egyébként az ábrákon is mindenhol lemeztok van rajzolva.

@dudi01: Valamelyik könyvemben kb. 50% volt írva.

Én is próbáltam képek alapján megállapítani,hogy milyen a lemeztok vagy a forgácsolt,de nem sikerült erre egyértelmű jeleket találnom. Te mit találtál ami egyértelműen lemeztokra utal? De ugye egyértelmű,hogy az a tok nem ugyanaz a tok,már csak az erősítések okán sem?

@gyula0910:

A lemeztokon látszódnak a ponthegesztés nyomai,sok a szegecs (5 darab)és a tár fölött van egy kis ovális bemélyedés.A forgácsolt tokon nincs szegecs(csak 3 csap de az megvan a lemeztokon is)és nem ovális hanem szögletes és nagy méretű a bemarás.

Forgácsolt tok:
www.thespecialistsltd.com/files/Replica_AK47.jpg

Préselt lemez tok:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/75/Akm_rifle_fullstock.jpg

Találtam képet forgácsolt tokos RPK-ról de azok nem orosz hanem vietnami gyártmányok(TUL–1)voltak.

@dudi01: A forgácsolt AK-47-hez az van írva,hogy replika és ha ez igaz,akkor nem feltétlenül követi az eredetit.

Én is hasonló úton kerestem a megoldást és azt akartam írni,hogy a sajtolás jele a tár feletti benyomás ami az AKM-eken van,de a legtöbb RPK-án nincs,de találtam olyan AK-105-őt amin szintén nincs,ezért ezt elvetettem.

Olyan képet raktam be ami mibden külső jegyben követi az eredetit.

@dudi01: A forgácsolt szegecseléseivel is próbáltam megkülönböztetni,de azokkal sem sikerült egyértelműen,mert mindig ráakadtam valami nagyon olyasmire 1 elvileg sajtolt valamilyen verzión is. Túl sok AK verzió van.

www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=&esrc=s&source=images&cd=&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwiYvI_775bNAhUEOxoKHco3AAwQjRwIBw&url=https%3A%2F%2Fen.wikipedia.org%2Fwiki%2FAK-47&psig=AFQjCNFV2k9KVSOvreMXv0l2NDpMpnQTtw&ust=1465421852524761

Tessék: felül lemez alul forgácsolt tok és nem replika.

A forgácsolt tokon nincs szegecs mert semmi nincs hozzászegecselve.

@dudi01: De most bemérgesedtem magamra! Készülnöm kéne a holnapi túrára,ehelyett azt a hülyeséget nyomozom már 2 napja,hogy jól írták e le,hogy az RPK tokja forgácsolt lett újból.
Egyre inkább hajlok én is rá,hogy nektek van igazatok és hülyeséget írtak és én meg azt ismételgetem.

De abban gondolom egyetértünk,hogy a legtöbb RPK variáns már ránézésre is más tokkal készül,mint a rendes karabélyok?

@gyula0910: a szovjet gyártmányoknál a lemeztokon a cső
"kidudorodás" van, aminek egyszerű oka van. A gépkarabélyhoz képest vastagabb a golyószóró csöve. A csövet a tokba a rögzítő és reteszelést végző "reteszfészek" falvastagsága meg kellett hogy maradjon a szilárdságtani követelmények miatt, ezért van a "kidudorodás". Remélem érthető voltam.

@gyula0910: Igazán nincs mit!

@dudi01: Forgatom a "Mao" könyvet, de nem találok ilyen bejegyzést, ami az AKM-et és az RPK-t összehasonlítja! Amúgy valóban az AK, variánsoknál a csereszabatosság alap volt. A VSz országaiban gyártott fegyvereket ellenőrizték, hogy csereszabatosak legyenek. Az én katona könyvemben az AMD-re is gpi. van írva. Amúgy véletlenül gyerekként ott voltam azo na zászlóaljgyűlésen, ahol a már rendszeresített AKM-et gépkarabélyként említették, de bárhol ahol írtak róla, géppisztolynak említik. A forgácsolt tokfedelet, a gyártástechnológia miatt alakították át sajtolt-tá. Pont arról lehet az alap AK-47-et megkülönböztetni, hogy forgácsolt a tokfedele. A többi már kapott valami megkülönböztető jelet, de mindenki csak AK-47-nek említi. Tavaly nyáron a Népszabadság volt felháborodva, hogy rendőrök álltak díszsorfalat Ak-val. Micsoda felháborító, hogy egy olyan fegyverrel, ami több millió embert ölt meg bla bala bla! Mert a különféle M variánsokkal biztos csak kölnit szórtak!:)

@camilló:

Ez konkrétan az RPK szakutasításában van benne.

@durczás: Nem emlékszem kérdeztem én ezt valahol,vagy írtam valhol,hogy nem tudom mi az?

@durczás: Nem voltál érthető,mert nem értem,hogy ez hogyan válasz arra a kérdésre,hogy ugye hogy nem ugyan az az AKM és az RPK tokja? Pont én állítom,hogy nem ugyanaz,erre te leírod ami látszik is,hogy mitől nem ugyanaz. Remélem érthető voltam,hogy pont én állítom,hogy a 2 nem ugyanolyan!

@gyula0910: Én sehol nem írtam/állítottam azt, hogy az akm meg az rpk tok ugyanaz. Azt írtam, h a szovjet rpk-k lemeztokosak, nem mart tokosak, és azt, hogy miért van az rpk lemeztokon oldalt erősítés. "A remélem érthető voltam" az rpk lemeztok erősítés/kidudorodás indoklására vonatkozott. Ennyi.

@durczás: Látom mégsem voltam még mindig számodra érthető.
Mutasd már meg nekem,hogy hol kérdeztem,hogy a dudorodás mitől van!!!
Hol kérdeztem én ezeket,hogy ennyire magyarázod nekem,hogy mi az a dudorodás? Remélem most már neked is érthető lesz,hogy olyan dolgot magyarázol nagy hévvel nekem,amit nem kérdeztem,amit én is tudok,hisz pont én állítottam ezeket! Érdekes,hogy amikor mást győzködtem erről,hogy van különbség,akkor nem akaródzott elmagyaráznod.

Vagy úgy érted,hogy a forgácsolt tokon nem lehetne ilyen dudor,abba jobban beférnek a vastagabb elemek? Ha igen,akkor miért nem ezt írtad? Vagy amit írtál,idézet? Akkor idézőjelbe kéne tenni nem?

Mégegyszer! A lemez vagy forgácsolt tok vitában tényleg leírtam,hogy én azt olvastam,hogy az RPK újra forgácsolt lett,de már 2 napja azt is írtam,hogy hajlok rá,hogy nektek van igazatok és rossz amit a cikkben írtak,de látom még 2 nap alatt sem sikerült megérteni. Remélem végre már sikerül!

@gyula0910: elengedtem a témát.. :)

Szépen eljutottatok onnan, hogy Gyulák nem tudtak kézzel hevederezni oda, hogy az RPK-nak milyen a tokja.
:) :) :)

@teddi24: Gyuláék. Javítva.

@teddi24: Mindig ez van,de igazából a széteső hevedertől jutottunk el ide. És lehet még máshova is eljutunk. :D