Az első rész folytatásaként elérkeztünk a tűzoltó fecskendő lelkéhez, ez pedig a szivattyú. Oltáskor a tűzoltók használhatják a saját tartályukat, külső vizes forrást például tűzcsapot, vihetnek vizet a tartályba közvetlenül a felső nyílásán át és felszívhatják a vizet például medencékből vagy folyókból.
A szivattyúról lehet nyomás alá helyezni a hátsó málhatérben elhelyezett gyors beavatkozókat, illetve mindkét oldalt a hátsó málhatérben található nyomó csonkokat is.
A szivattyú fölött helyezkedik el a 200 literes hab tartály. A tűzoltó habot például tartály tüzeknél szokták alkalmazni. A habot vízzel keverik, ehhez kell a hab diszperzer, és a tűzoltó tömlőn keresztül, habsugárcsövekkel juttatják a tűzhöz.
A habot 3% és 6%-ban lehet keverni. Több féle habképző anyag létezik, és a gépjármű fecskendők ezek változataival vannak feltöltve, amit a bevetésük során figyelembe vesznek.
A külső vizes forrás használata esetén az alsó két csonkot használják, míg felszívásnál a jármű tetején elhelyezett csöveket szerelik össze, és a szivattyú középső csonkjára rögzítve használják.
Szintén a hátsó szivattyútérből lehet vezérelni a kitolható reflektorokat is.
A reflektorok jól jönnek, ha a káreset mondjuk a városon kívül történt, sötét van és nincs más külső fényforrás a közelben. A reflektorok fénysugarat bocsájtanak ki.
A tűzoltó tetejére felmászva egy kihúzható és egy dugó létrát találunk. Ezekkel 8-10 méterre lehet feljutni. Fenn található még a víztartály nyílása is, illetve egy vízágyú.
A vízágyút fenntről lehet irányítani. Alkalmazására ritkán szokott sor kerülni, mivel 2400 liter/perc-es a vízfelhasználása, és ezt a víz mennyiséget okosabban is lehet hasznosítani.
A jobb oldali hátsó málhatérben van egy gyors beavatkozó, tömlők, emelő több féle bakkal és poroltók. A feljebb említett nyomó csonkok itt is megtalálhatóak.
Középre, a másik oldalhoz hasonlóan, tömlők kerültek, poroltók és egy amolyan mindenes doboz, amiben gumi kalapács, tömítések és sok egyéb apróság található.
Sajnos az a fénykép eltűnt amin a légzsákleszorítására szolgáló hámokat örökítettük meg. Ebből két fajta van, egy utas oldali és egy vezető oldali. Ezeket úgy használják, hogy ráhúzzák a légzsákok helyére, így ha azok később durrannának el, nem veszélyeztetik az utasokat és a tűzoltókat sem.
A legelső málhateret felnyitva rögtön hozzáférünk a vízsugár csövekhez. Nem tudom mennyire volt észrevehető, de néhány felszerelésen olvasható az R2. A felszerelés jelölésének praktikus okai vannak, mivel így még véletlenül se pakolja el másik egység egy kárhely felszámolása után.
A falat kinyitva a sofőr légző készülékét találjuk. Ez arra az esetre van, ha a gépjárművezetőre is szükség lenne oltáskor,és azt már korábban láthattuk, hogy az ő ülésében nem található meg a légzőkészülék.
Helyet kapott még itt egy további aggregátor is, illetve a két elülső málhatér közé kerültek a kézi szerszámok, mint seprű vagy az egykezes láncfűrész. Az aggregátor gondoskodik a kihúzható reflektorok áramellátásáról is.
Van még itt egy érdekes szerszám, ami elsőre egy láncfűrésznek nézett ki. Azonban ezzel nem csak fát, hanem fémet is lehet vágni. A lánc fogazása is ennek megfelelően lett kialakítva.
A különleges láncfűrésszel különféle épületszerkezeteket lehet megbontani, például fa vagy gipszkarton, és az sem probléma ha közben szögekbe vagy csavarokba akad.
A Mercedes TFL-ek 2000 környékén kerültek a tűzoltósághoz, és azóta a tűzoltóság igáslovaiként szolgálnak. Az is elmondható, hogy nagy részt szeretik ezt a járművet a rajta szolgálók.
A bejegyzés végén pedig következzen egy belső kamerás videó a korábbi R2-ről. Van itt minden, gyors eligazítás, káresemény felszámolása, rádiózás, tűz oltás és csapat munka. A szemfülesebbek pedig kiszúrhatják a már leszerelt hajó kürtöt is.
Utolsó kommentek