Úgy gondolom a gyakran idelátogatók számára nem kell bemutatnom a magyar fegyver ipar egyik utolsó műremekét, az AMD-65-ös gépkarabélyt.

Sokan így is tekintenek rá, pedig azért bőven akad rajta kifogásolni való. De így vagy úgy, mégis hazai tervezésű, hazai termék, még ha az alapját egy orosz úriember is álmodta meg.

Érdekes, de mint mondjuk a P9RC esetében, silány kivitelezésre nem hallottam panaszt, inkább az agyonhasználtságból eredő kopásokra, mint például egy elhasznált cső.

A fegyver fő kezelő szervei gyakorlatilag megegyeznek az Ak-n találhatókkal, és természetesen ez igaz szinte az összes VSz.-ben rendszeresített gépkarabélyra is, amelyek alapját szintén az Ak. képezte.

Ami szerintem még mindig hatalmas előnye a fegyvernek, az a konstrukció hihetetlen egyszerűsége, és primitívsége. Nagyon könnyen megtanulható a használata.

Ez persze nem csak azt jelenti, hogy gyerek katonák is tudják használni, hanem hogy nyomás alatt is, vagy amikor esetleg beszűkül a világ, könnyű a használata.

Összehasonlítva például egy Sig 550-essel, maga az elsütő szerkezete pár darabból áll, míg az utóbbié egy valódi svájci bicskára hasonlít, a rengeteg apró alkatrészével.

Ami igen komoly vitákat szokott generálni, az a melső markolat, ami egyébként ugyan az mint a hátsó pisztoly markolat. „Hagyományos” módon fogva szerintem kényelmetlen, viszont a markunkat megtámasztva rajta már más a helyzet.

Noha a fegyver fő részei megegyeznek az eredeti orosz fegyverével, azt nem tudom mennyire csereszabatosak azzal, vagy akár a korábban a VSz.-ben gyártott társaiéval.

A fegyver már jó ideje nincs rendszeresítve a honvédségben, mégis pár éve egy főtiszteknek tartott éleslövészet során elővették. Bár az Amp-69-esek is előkerültek egy rövid időre.

Jelenleg kizárólag a rendőrségnél van rendszerben, bár a felszámolók már régóta nem használják az alapvető hiányosságai miatt, és főként olyankor kerülnek elő a közterületen szolgálatot teljesítő járőröknél, amikor azok szökésben lévő fegyvereseket keresnek.

Bár a hazai viszonyok közé, rendvédelmi feladatra kicsit erősnek számít a 7.62x39 mm-er, és nem véletlen, hogy a bevetési egységek is előnyben részesítik a 9 mm-es Mp-5-ösöket, illetve korábban az Uzi-kat.

Voltak tervek a fegyver feljavítására, és el is készült néhány teszt példány, mivel a nagy „Ak modernizációt” először az AMD-re tervezték kiírni. Ez csak apró ráncfelvarrásnak tekinthető, bár nyilván emelné a használati értékét, de az alap konstrukció, nem beszélve a hiányzó háttér iparról, már bőven elérte a nyugdíjkorhatárt.