A német hadseregben nem kevés előremutató fejlesztést eszközöltek, melyek közül jó néhány nem is az 1930-as évekre tehető. Ilyen a második világháború során használt roham sisak is, ami amúgy a középkori lovagi sisakokig eredeztethető vissza.

Napjainkban egyébként jó pár ország ezt a sikeres formát alapul vevő PASGT mintájú rohamsisakot használja, nem beszélve a német hadseregről.

Akárcsak az M1-es sisak Vietnámban az M35-ös a második világháborúban vált ikonikussá, a szürke egyenruhával együtt. A háború után is használták még, sőt Dél Amerikában napjainkban is feltűnik ceremóniális jelleggel.

Következzen hát Deathwatch írása, a német M35-ös rohamsisakról.

A Wehrmachtnál 1935-ben került sor az új típusú rohamsisak rendszeresítésére, addig az első világháborúból megmaradt M16, M18 sisakokat használták.

Az új típusú, M35 sisak hasonlított az előző két típusra, de jobban követte a fej formáját,laposabb lett, eltűntek a kiálló szellőző "szarvak" ( amelyekre homlokpáncélt lehetett felerősíteni ) helyettük lapos, a sisak felületéből alig kidomborodó szellőzőnyílások kerültek.

A sisak fület-tarkót védő, szögben kihajlított pereme nagyobb lett, a szemellenző kisebb, továbbá új fajta bélés került a sisakba, fémgyűrűre erősített bőrpárnákkal, amelyeket felső részükön lévő fűzővel tudott méretre állítani viselője.

A sisakok 5 üzemben, 5 méretben : 62, 64,66,68, 70 készültek ( a gyártó üzem betűjele: ET,FS, NS,Q,SE és a sisakharang mérete a sisak belső peremébe van ütve,a képen szereplő példányé Q64,ez azt jelenti, hogy az esslingeni Quist üzem gyártotta ) és a bélés ( amelyet jobb és baloldalon, és a sisak tarkórészén lévő szegecsek rögzítettek a sisaktesthez ) szintén 5 méretben készült.

Az állszíj 2 darabból áll, mindkettőt két fémgomb tartja a bélés fém keretén kétoldalt kialakított gyűrűkön, a könnyebb csere érdekében ( az amerikai katonákkal ellentétben a németek sokkal inkább használták az állszíjat, ha mégsem, a sisak szemellenzőjébe akasztották elöl )

A sisak -megfelelően megválasztott és beállított bélés esetén - az állszíj becsatolása nélkül is stabil a fejen, ez persze nem jelenti azt, hogy a protokolláris harctéri akrobatika esetén is ott marad...a sisakon lévő 2 szellőzőnyílás miatt melegben kevésbé kényelmetlen, mint a szövetséges sisakok, viszont télen pont ezért kevésbé komfortos, mert szeles időben elég huzatos ( álcahuzat nélkül elég hülye érzés ahogy fütyül a szél a lyukakon át ).

A kihajlított oldalsó perem miatt jobban védi a fejet a felülről potyogó tárgyak ellen,a hallást sem korlátozza, viszont fekvő helyzetben kifejezetten kényelmetlen pont a perem miatt, az ugyanis a hátra málházott felszereléshez ( pl-sátorlap ) hozzáérve viselője orrára-szemébe nyomja.

Az M35 sisak licencét a magyar Királyi Honvédség is megvásárolta, viszont a hozzátartozó bélés gyártási jogát nem ( vagy a magyarok nem akarták megvenni, vagy németek nem akarták eladni ),így a magyar gyártású sisakokba hazai gyártású bélés került ( a sisak tarkórészére pedig egy kis U alakú málhafül ), ezért magyar sisakon a bélést tartó szegecsek helye más a német sisakhoz képest.

1940-ben megjelent a továbbfejlesztett sisak, az M40,ami tulajdonképpen csak a szellőzőnyílás kialakításában tér el az M35-től : az M35-nél ez lényegében két különálló szegecs, az M40-nél pedig a sisaktest anyagából került kialakításra.Két évvel később megjelent a 3. típusú sisak, az M42, ami annyiban változott az előző kettőhöz képest,hogy az addig a sisak belső részében körbefutó, visszahajtott lemezanyagot kifelé hajlították, így a belső része teljesen sima,a ferde, oldalsó rész alján pedig körben egy vízszintes perem van.

A védelmi képessége ezeknek az acélsisakoknak, függetlenül attól, melyik ország gyártotta, kb ugyanaz, a puskák hadilőszerével szemben nem sokat érnek, ezek inkább a potyogó tárgyaktól, föld-fa-kő-betondaraboktól védenek, de közelről vívott harcban maximum a pisztolylőszerrel szemben nyújtanak védelmet, de abból is az acélmagvas átlövi.