Most nagyon csuny dolgok jarnak a fejembe, mert erre fele le van tiltva a video szerzoi jogok miatt. /Mint sok mas./ Nincs font valahol mashol esetleg? En nem talaltam.

Jó nagy falu, mert 80000 lakosa van

@sagara: Tiszta Kína néha.
Nem találtam meg máshol sajna. Pedig amúgy semmi olyan nincs benne, ami bántaná a királynő alantas szolgáinak lelki nyugalmát.

@apravetz: Nagy falu :)

@Combat Gear Admin:
Mégis megkövetlek, mert Marjah járás (vagy megye, 320 km2) lakossága 80-120 ezer körüli.
: )

Egyébként elég jól tükrözi az ottani állapotok kilátástalanságát, és az X-edik (akkor éppen McChrystal nevéhez köthető) afganisztáni-stratégia kudarcát..
Vagy csak nekem tűnt úgy, hogy valami iszonyat visszafogottan és lassan haladnak, minimális (gyakorlatilag zérust közelítő) légi és tüzérségi támogatással? Mert hogy saját érdekükben óvatosak, az egy dolog (bár ennyire azért nem jellemző rájuk), de mintha kínosan ügyelnének a járulékos veszteségek elkerülésére. Részbe sikerrel.
Újdonságot nem hoz fel a film, de egyébként jó és átfogó benyomást ad az adott régióról, viszonyokról, véleményekről.
A 2001 óta folyamatosan minimalizálódó stratégiai célokból viszont nem lesz semmi: se demokráciát, se nemzetet, se önmagát megvédeni képes, stabil központi hatalmat, de még egy meggyengített talibánt sem tudnak maguk mögött hagyni ha kivonulnak.
Őszintén szólva nem hiszem, hogy ezekben bármelyik érintett fél hisz még, de azért becsülni való az amerikaiak kitartása is, bár a talibánét csak közelíti

"The name Marja is also applied to a small location within the district where a number of farmers' markets, shops and a mosque are located. The population of the Marja district is 80,000 - 125,000 spread across 80 - 125 square miles (320 km2), an area larger than Cleveland or Washington D.C.. During the February 2010 Operation Moshtarak, the largely rural community of Marja was repeatedly described in the press as a "town" and even "city", following a 2 February 2010 briefing by US Marines."

Lehet európai meg nyugati értelembe nem lehet "városnak" titulálni, mivel nincs meg a kellő infrastruktúra.

@Combat Gear Admin: Üdv! Nem vagyk filmesztéta,de a Restrepo mitől volt hatásvadász?

Láttad az Armadillo-t ?
A Restrepoban folyamatosan az volt az érzésem, hogy a síró kétségbeeső katonákra közelítenek rá ilyen "ez az mutasd az arcát, most forogj rá szemből, menj rá a könnyekre!" stílusba. Visszagondolva még ha nem is ez volt benne végig, a nézőben totálisan ez maradt meg.
Folyamatosan erre törekedtek. Persze emellett ajánlott egyszer megnézni, hiszen nem csak ez teszi ki a film egészét. De lényegesen többre számítottam.

Hello

A Restrepo nem így készült azért. Egy újságíró ücsörgött velük ott 5 hónapot, ment ki velük járőrre stb. Mellette forgatott is (egy vele dolgozó fotóssal együtt), és ebből vágták össze a filmet.

Az alapmű a könyv, azt olvassátok el. A melléktermék a film, ami nem annyira izgalmas mint a könyv, és nem annyira izgalmas mint várja az ember, de hát ott olyan volt a háború. Nagyrészt ültek bent a COP-on és tűrték amint rájuk lőnek minden nap. És közben lassan felőrlődtek idegileg.
wp

@apravetz:

"A 2001 óta folyamatosan minimalizálódó stratégiai célokból viszont nem lesz semmi: se demokráciát, se nemzetet, se önmagát megvédeni képes, stabil központi hatalmat, de még egy meggyengített talibánt sem tudnak maguk mögött hagyni ha kivonulnak."

Nem is ezekért a célokért vannak ott...

@ozseb:
Ja jó. Akkor biztos más -rejtélyes- dolgokra gondolsz.
De a ködös és egyre elérhetetlenebbnek tűnő hosszú távú stratégiai céloknak (mint akkor pl az állítólagosan óriási bányászati lehetőségek, meg a geostratégiai fekvésű szövetséges a régióban, Irán hátában, stb-stb) azért csak a fentiek volnának a kritériumai, nem?

Restrepo!

Annak akinek nem megy annyira az angol,hogy megértse a filmet:
www.opensubtitles.org/hu/subtitles/4013095/restrepo-hu

@apravetz:
Igy van, de ha csak azt vesszük, és semmi mást, hogy háború van, ergó pörög a gazdaság, felszív egy csomó munkanélkülit, eltereli a figyelmet a hazai gondokról a terrorizmussal és egyéb mumussal való riogatás, lehet fejni a népet adókkal, még nagyobb (háttér) központosítás, már akkor is megéri a kaland (+ a zsákmány!!!). Más dolog, hogy ez csak ideig-óráig járható út.
Emellett lassan két generáció*, éles harchelyzetben tapasztalt katonát termelt ki a sereg, akik komolyra forduló balhé esetén mozgósíthatóak.
Mondjuk meg őszintén, az, hogy mi fog történni Afganisztánnal, senkit a Föld kerekén nem érdekel, még a szomszédokat sem. Szabad keze van az ISAF-nak, csak a CNN-nel kell vigyázni. Gyakorlatilag egy óriási tesztpálya???

*a 2001-ben 8-10 éves gyerekek ma a 18-20 éves warriorok, az akkor kezdő bakák ma a harcedzett tisztek.

Az érdekelne, hogy a mi fiaink napjai hogy telnek Afganisztánban?
A mieink ülnek a béke szigetén és muskátlit ültetnek a helyieknek?
Vagy csak itthon nem divat beszélni arról, mi zajlik odaát?

@XPS: Elvannak, attól ne félj.

Itthon nem divat beszélni erről, mivel sok a kényes kérdés, bár a honvedelem.hu rendszeresen közöl le cikkeket a missziós katonákról. Ezek viszont, szóval na. Szépek és jók. Dehát ez is a céljuk.

Egy felől megtudom érteni ezt a hozzáállást, lévén vannak hiányosságok amiket jobb takargatni az ország népe előtt. Az ország népe meg amúgy is olyan birka, hogy nem érdekli őket a magyar katonák sorsa, és csak olyankor állnak neki sipákolni ha valaki meghal, addig nem érdekli őket a kinti helyzet. Tehát nem kell a feszültség idehaza.

A túl nyílt tájékoztatás pedig elég sok biztonsági kockázatot rejt magában.

@ozseb: Ha a szomszédokat nem érdekelné Afganisztán sorsa, akkor az ISI nem piszkálna bele az ottani dolgokba, illetve Oroszország se ajánlkozott volna fel.

@Combat Gear Admin: Az amiknak sikerül úgy tájékoztatni, hogy a biztonsági kockázat nem jelenik meg?
Az, hogy vak-hang nem hallatszik a mieinkről, egy elég strucc politika.
Mert így nyilván csak akkor vetül rájuk a média reflektora, ha baj van.
A nép egyszerű gyermeke meg csak akkor kapcsol, hogy jujj, hát ott lőnek a fiainkra!

@XPS: A nép egyszerű fia ma (megint...) bebizonyította nekem, hogy valahol tényleg nem érdemes arra, hogy a Honvédségről és honvédelemről beszéljenek neki:
"dehát a magyar hadsereg teljesen felesleges, NATO tagok vagyunk..."
Önuralmamnak (és természetesen határtalan megértésemnek) köszönhetően hülyének (és egyébnek) való titulálás helyett elkezdtem magyarázni az illetőnek, hogy a NATO nem egy testőrség, amit fizetnek a tagállamok, hogy megcsinálja nekik a piszkosmunkát, hanem egy szövetségi rendszer, amibe bele kell adni legalább egy kis valamit. Erre önjelölt géniusz és hadiszakértő kijelentette, hogy úgysincs szükség hadserege, mert (idézem): "csak hívni kell az amerikaiakat, azok meg elintéznek bárkit". Itt volt az, hogy megkértem az illetőt, hogy maradjon csöndben és/vagy távozzon a 10 méteres körzetemből...

@Combat Gear Admin:
Nem feltétlenül Afganisztán sorsa érdekli az ott kavarókat. Saját (állam)érdekeik kiszolgálása, biztosítása, miegyebe miatt tevékenykednek. Azt magasról le..ják, hogy hova jár az afgán iskolába, gyógyulni, mivel és min jut A-ból B-be. Ezt a sort lehetne holnap reggelig folytatni.
Zengzetesen PRT-nek hívják a magyar kontingenst is, de a felépített sulit holnap porig bombázza a Marines, ha a harci helyzet úgy kívánja.

Jól emlékszem, hogy az oroszok a heroin elleni harc miatt szálltak volna be?

@ozseb: A ruszkik SzVSz a heroin ellen és tapasztalatszerzés céljából kívánnak részt venni. Na meg perzse mert vonzza őket a hely szelleme.

@ozseb:
Van cáfolni való azért a mondandódban bőven:

Lehet a hadi beszállítók éppenséggel k. jól járnak vele, de az amerikai gazdaságnak a hadiipar csak egy kis szegmense, ráadásul új munkahelyeket nem nagyon teremtenek vele, max megtartanak. Másrészt rengeteg beszerzés kapcsán kiáramlik a pénz az országból, és a bennmaradót sem feltétlen forgatják vissza az amerikai gazdaságba, mert messze nem a legjobb terep a befektetéseknek..

Afgan:
(((helyben még az ivóvízellátása sem megoldott a csapatoknak; mindent az ég világon a világ másik feléről kell hozni, ráadásul a tengeri szállítás - mint legolcsóbb mód - is csak részlegesen, majd járműves szállításra váltottan oldható meg, állandó támadásnak kitéve. Vagy légi szállítás.. Rengeteg olyan, 10-100 mrd usd nagyságrendű fegyverrendszer került kifejlesztésre, rendszeresítésre, amik a stratégiai ellenfeleket nem nagyon befolyásolják, ergo ha kijönnek ezekről az aszimmetrikus helyi posványokból, amikből gyaníthatóan legalább annyira elegük lesz, mint Vietnam után, akkor mehetnek a kukába )))
Egy ilyen elhúzódó, irgalmatlan költségekkel járó háború, mint az afganisztáni, fokozottan igénybe veszi az amerikai gazdaságot, hovatovább a megemelt adók és nagy államadósság (aminek jelentős hányadát Kína vásárolja meg - azaz finanszírozza az USA kiadásait - azt eredményezi, hogy lassan Kína tartja pórázon az államokat! Hoppá!) okán egyenesen fékezi azt!!!
Zsákmány? Hol? Afgánaban? Neee
Irakban talán. De a háború és egyéb inputok megtérülései még egy nagyon jóindulatú iraki kormányt és optimális jövőképet feltételezve is évtizedes nagyságrendűek.

Patriot act és társai Bush-Cheney érával elvesztették jelentőségüket, most épp nem forszírozzák. (A jövő az erősen központosított államok és ellenőrzött társadalmak képét vetíti előre, a többi nem lesz már olyan életképes mint azt a nagy demokraták és humanisták megálmodták)

Afganisztán maga érdekes stratégiai szempontból, ahogy mindig is az volt. (Soroljam?) Az afgán nép (ami így, egységesen egyébként nincs és nem is volt soha) sorsa nem érdekel senkit igazán, és nem is tudom hogy a NATO hogyan akar ilyet kommunikálni feléjük, amikor hazafelé meg a 2014-es kivonulás mellett tesz esküt. Én se hinnék nekik, meg ennyire őket sem kell hülyének nézni.

Veteránok nem mozgósíthatóak, hacsak önszántából nem lesz tartalékos vagy NG-os, mert ha leszerelt, akkor leszerelt és vége.
Amúgy jelenleg tényleg az állmoknak lehet a legtöbb harcedzett, felnőtt korú (ffi) lakossága, az tény.

A tesztpálya dolgot nem értem teljesen, mivel nem feltétlenül csak aszimmetrikus háborúkra látnak esélyt az elemzők, a Nyugati hadseregek meg szerintem megint kerülni fogják (mint mindig, mikor kiderül, hogy ez nem a neki való hadviselése).

Ruszkikra köszönik nem tartottak igényt sem az ISAF keretein belül sem kívül(talán már megfigyelői státuszban sincs az a pár FSZB-s aki volt okulni), csak a rajtuk átvonuló vasútvonal kellett a tádzsikisztáni szállításokhoz