2008 augusztus 7-én grúz erők támadást indítottak orosz békefenntartók ellen, továbbá oszét és abkház területekre nyomultak be. Az orosz medve válasza gyors és kíméletlen volt, így gyakorlatilag másnapra a grúz hadsereg javarésze szétdobálva felszerelését, és járműveit hátrahagyva fújt visszavonulót.

„You play, you pay” ahogy a kultúrált amerikai mondaná. Mivel objektivitásra törekszünk, ezért nem osztjuk meg személyes véleményünket, pusztán száraz, de annál érdekesebb, tényekre hívjuk fel a figyelmet.  

Szóval a visszavonulás közepette eldobált tárgyakat az orosz katonák szorgosan összegyűjtötték és hazavitték, mint háborús trófeát, sőt még örültek is neki, mondván jó minőségű nyugati termékre bukkantak. Aztán jött a felismerés.

Néhány napja találtam rá  egy orosz oldalon olvasható cikkre, ami a legyőzhetetlennek és modernnek reklámozott grúz haderő trófeaként megszerzett felszerelési tárgyait és fegyvereit veszi górcső alá.

A cikk kicsit lejáratós propaganda szagú, mert több helyen hibás állításokat tesznek. Például szerintük a bushmaster nem gyárt fegyvert az amerikai hadsereg számára és amúgy is teljesen lehúzzák, utána pedig egy orosz kézigránátot kevernek össze az amerikaival a berakott fotón.

Grúzia 2002 óta erőteljesen és gyors ütemben kezdte meg hadereje modernizálását, és célja volt a NATO csatlakozás. Hadserege kiképzésében és felfegyverzésében az USA segédkezett, továbbá Izrael, Törökország, Ukrajna és Csehország is adott el haditechnikai eszközöket. Védelmi költségvetése a 2002-es 17 millió dollárról  2007-re elérte a 780 milliót.

A cikk mellett még anno találtam egy oldalt, amin a trófeákat mutatják meg fotókon. Most ezekből fogunk szemezgetni.

Elsőként nézzük meg az „új” grúz egyenruhát. Mintázatát az amerikai Tengerészgyalogság Marpat gyakorló ruházatáról másolták. Szabása hasonló, de nem egyezik meg. Ahogy a képen is látható a tépőzár már foszlik rajta. A varrások gyengének tűnnek vagy éppen bomlanak föl, a kabát bélése szakad szét és az egész trehány munkának néz ki.

A málhazsákot a már korábbi posztokban említett ALICE-ről koppintották. A grúz példány az egyenruhához hasonlóan, egyszerhasználatosnak tűnik. A fedőrész éppen szakad le, a vállpántokból kifelejtették a párnázást. A derékpánton is érdemes megnézi a varrást, jól láthatóak az egymáson áthaladó varrások, amik ráadásul még ferdén is mennek és teljesen értelmetlen helyen.

(Így kéne kinézzen)

„Legszebb” az Interceptor amerikai lövedékálló mellény másolata. Itt is láthatóak a vállrésznél hullámosan futó varrások, illetve az is ahogyan bomlanak fel.

A mellényen elhelyezkedő MOLLE csíkok pedig teljesen értelmetlenek, mert olyan zsebeket amiket fel lehetne tenni rájuk nem rendszeresítettek. Érdemes egyébként megnézni ahogy az egymás fölött elhelyezkedő sorok szélső tagjainak mérete miként változik és a rajtuk hagyott anyagmaradékot.

Hogy megértsük ez a felfedezés mért is bír akkora jelentősséggel ismernünk kell a másik oldalt is. Az orosz hadsereg a propaganda fotókat száj tátva nézte. Azt képzelték egy jól felszerelt hadsereggel állnak szemben, ezért amikor ezek, javarészt helyi és török készítésű cuccok kerültek a kezükbe meglepődtek kissé. 

Záró képként tekintsétek meg a frissiben kicsomagolt jó minőségű lőszert. Magán a lőszeren láthatóak karcok illetve deformációk. Ez a romló esztétikai érték mellett, az egyéni lőfegyverek átmeneti működésképtelenségét okozhatja, mivel akadályt képez.

Zárógondolatként pedig: én azt hiszem, hogy az orosz medve ellen egy jól propagált de egyszerhasználatos felszereléssel ellátott haderő, ami ráadásul rossz minőségű fegyveranyaggal harcol, kevés a világmegváltó tervekhez. A grúz hadsereg veresége és silány minősége pedig a kiképzésükben segédkezőkre sem vet túl jó fényt.