A napokban került hozzám – mindannyiunk szeretett világhálója segítségével - egy „2010 M” (hivatalos nevén: „módosított 2003 M sivatagi”) gyakorlóruha, mely annak idején már szerepelt a Combatgear Blogon, majd „titkotkvédelmi okokból” eltűnt. Úgy vélem azonban, helye lenne az oldalon, és ha a szerkesztőnek nincs kifogása ellene, megosztanám a tagsággal.
Amint arról már szó volt, a „2010 M” gyakorlóruhát a KMZ katonáinak kívánságai alapján fejlesztették ki a 2000-es évek első évtizedének végén. Gyakorlatilag az amerikai ACU egyfajta adaptációjáról volt szó, egy-két apróbb „magyaros” változtatással.
A zubbony mandarin-galléros, hátránccal, két döntött mellzsebbel, két felkar- és két alkarzsebbel (utóbbiakban egy külön íróeszköz-tartót is kialakítottak), a könyökrészen protektor behelyezésére szolgáló zsebbel. Az elejerész fémkocsis műanyag („noname”) húzózárral és tépőzárral záródik, a zsebek zárását és a mandzsetta-szűkítőt is tépőzárakkal oldották meg. Az Union Plus Kft. által 2010-ben gyártott egyenruha érdekessége, hogy az eddig látottaktól eltérően nem barna, hanem homokszínű tépőzárakkal készült, és a mellrészéről hiányzik a rendfokozati jelzés tépőzárja. A cégtől nyert információ szerint a 2010-es kisszériás (két rendelés, mindkétszer húsz alatti darabszám) beszerzéseknél barna és homokszínű tépőzárakkal egyaránt gyártották a ruházatot.
A mellzsebek fölött (vízszintesen elhelyezett) tépőzárak a névcímke és a HUNGARY címke számára.
A bevarrt címkék szerint az egyenruhát rovarriasztó-szerrel kezelték.
A nadrág is hasonlít az ACU-nadrágra, de itt már több eltérést találunk. A derékrész és a szárak összehúzói hagyományos pamutszalagok, állítólag a KMZ-sek ezt megfelelőbbnek találták mindenféle nylonzsinórnál, illetve ragaszkodtak a hagyományos, kötős megoldáshoz. A derék-összehúzó vége a derékrészen hátul, középen található, amint az a 65 M gyakorlónadrág megalkotása óta megszokott, nem tudom ez mennyire praktikus megoldás. A derékrészen hátul, a belső oldalon (az összehúzótól jobbra és balra) két kis tépőzáras zsebet alakítottak ki „SERE”-célokra, az elképzelés szerint a katona ide aranyérmét, mini-iránytűt, kisméretű pengét stb. rejthet el. Az övbújtatók szélesebbek és több van belőlük, mint a 2003 M gyakorlónadrágon, így az esetleges leszakadásuktól kevésbé kell tartani.
A combzsebek is az ACU-nadrág döntött zsebeit utánozzák, ugyanúgy tépőzárasak és zsinórral összehúzhatóak. Az összehúzók műanyag rögzítői nem tűnnek különösebben minőségi daraboknak (átlagos „RÖLTEX-minőség”), de céljuknak feltehetően megfelelnek.
Az 50% pamut-50% poliamid rip-stop anyagból készült gyakorlóruha amúgy sem évtizedekre készült, közel-keleti harctéri körülmények között fél- szerencsés esetben egy éves szolgálatot bírhatnak. A bevágott „kézmelegítő”-zsebekre egy-egy nagyméretű tépőzáras zsebfedő került, megakadályozandó, hogy a zsebek tartalma kihulljon. Az oldal- és a combzsebek fedőinek hátoldalát „telibe” varrták egy-egy jókora tépőzár-darabbal, így nem nagyon kell keresgélni a helyes illesztést, gyakorlatilag bármilyen pozícióban csukható a zseb. Ugyanakkor az ellendarabok elég kicsik (2.5×3 cm), ami az oldalsó zsebeknél elég lehet, de a combzsebeknél kevésnek tűnik, harctéri körülmények között valószínűleg elég hamar elhasználódna, ugyanakkor a „telibe”-tépőzárazott fedél miatt házilagosan könnyen orvosolható, egy-egy nagyobb tépőzár darab pótlólagos felvarrásával. Az alsólábszár-zsebeken chemlight-tartókat is kialakítottak – egy újabb „plusz” az ACU-nadrághoz képest.
A „2010 M” egyenruha életképes alternatívát biztosítana a Magyar Honvédség gyakorló ruházatának megújításához, még akkor is, ha az igazán modern „hi-tech” ruhák ma már ennél sokkal többet tudnak. Ugyanakkor a hagyományos anyagok felhasználása miatt egy ilyen ruha nyilvánvalóan kevesebbe kerül, mint az „ultraszuper” anyagokból összeállított „harci ruha csodák”. Történetéről még annyit érdemes tudni, hogy a 2010-es kisszériás csapatpróba után az elmúlt években egy nagyobb adagot is beszerzett a Honvédség (afganisztáni felvételeken találkozhattunk a ruházattal), a tervezett tömeges csapatpróba (melynek során ugyanilyen szabású „bocitarka” ruházatot gyártattak volna nagyobb számban) azonban elmaradt.
Fotó és szöveg: Joni Firpo
Utolsó kommentek