Magyarország területén a második világháború alatt 42 000 magyar katona és 57 000 német katona esett el. A vesztes oldalon harcolók földi maradványai sok éven keresztül jelöletlen sírokban vagy egyszerűen elszórva hevertek ország szerte.
Az országban több katonai temető is található, amik a második világégés során életüket vesztett katonák földi maradványait őrzik. Ezek közül a legnagyobb a budaörsi német-magyar katonai temető. Összesen 14 132 német és 567 magyar katona nyugszik itt.
A továbbiakhoz elöljáróként annyit mondanék el, fölösleges kommunistázni-nácizni-nyilasozni, a katonai temetőket a múlt mementójaként kell kezelni, amik az elesett katonáknak állítanak emléket. Az itt elföldelt katonák pedig a hazájuk szolgálatában estek el, az emberiség egyik legvéresebb háborúja során.
A temető Budaörstől nem messze, egy volt katonai lőtér és a jelenleg is működő BM lőtér között helyezkedik el. 1996-ban tették le a temető alapkövét és 2002. október. 19-én szentelték fel, ekkora nyerte el a végleges formáját.
A temető bejáratánál egy egyszerű vas kapu található, és kicsit elrejtve egy tábla, amely felhívja a figyelmünket, hogy a parkolóba ne hagyjunk semmit a kocsinkba, mert az utóbbi időben gyakran feltörik azokat.
Belépve egy pavilonhoz vezet az utunk ahonnan a fenti kép tárul elénk. Itt található még egy térkép is, melyen a parcellák elhelyezkedése látható. A pavilonnál lehet bejutni a kiállításra is, ami az elesettek összegyűjtését és újratemetését mutatja be.
Itt található a fenti tábla is, amely öt nyelven tartalmazza Albert Schweitzler idézetét : „A hadisírok a béke nagy prédikátorai”.
A temetőben természetesen azonos formájú, márványból készült sírkövek találhatók. Valószínűleg szimbolikus jelleggel a kereszt formájú sírkövek oldalai eldolgozatlanok. A sírköveken az ott nyugvók neve, születési és halálozási dátuma olvasható.
A magyar és német katonák külön-külön parcellát kaptak. Elsőre kevésnek tűnhet a sírkövek száma majd 15 000 ember számához képest, azonban általában kettő de van ahol 10-12 katona nyugszik egy helyen.
A sírkövek katonás rendben, egymástól azonos távolságra helyezkednek el. A parcellák mellett vagy előtt nagyobb márványtáblák helyezkednek el, amik azon katonák nevét tartalmazzák, akik névtelenként nyugszanak az adott parcellában.
A halottak nyugalmát a temető közepén elhelyezett kereszt óvja. A Kereszt körül húsz darab márvány tábla található. Koszorúzások és megemlékezések alkalmával itt szokták elhelyezni a virágokat és koszorúkat.
A márvány táblákon a következő olvasható: „Azon áldozatok emlékére, akiknek sírját már nem lehetett felkutatni”. A táblákon több ezer német katona neve olvasható, akik 1944 év végén és 1945 év elején estek el.
Az egyik tábla előtt a következő lapra lettünk figyelmesek, amit Michel Britten ( 1902.04.13-1945.08.27 ) unokája hozott el egészen idáig, és nem sokkal előttünk szintén Októberben hagyott itt.
Közvetlenül a bejárat mellett jobb oldalra található egy nagyobb füves parcella, ahol hármasával állnak névtelen sírkövek. A parcella előtt hosszan márvány táblák találhatók, amik azoknak a nevét tartalmazzák akiknek a teljes azonosítása már nem volt lehetséges, így őket közösen itt temették el.
A temető területén hat darab márvány oszlop található, amiken idézetek és a két világégés során életüket vesztett emberek száma olvasható, magyarul, németül és angolul. Technikai okai vannak annak, hogy az angol oldalt fotóztuk le kizárólag.
A temető bejárattal szembeni oldalán úgynevezett „békefákat” ültettek. A fák mellett egy kis zöld táblán található a fa „gazdájának” neve. A nevek között olvashatók magyar és német politikusok és hozzátartozók nevei.
Magát a területet a magyar állam bocsájtotta a Deutsche Botschaft (Német Népi Hadisírgondozó Szövetség) rendelkezésére. Ennél fogva a terület fenntartásáról is a DB gondoskodik, amit a német szövetségi kormány támogat anyagilag.
A békepark méltó nyughelye azoknak akik a hazájuk szolgálatában vesztették életüket és emellett a második világháború végső lezárásának is a szimbóluma.
A sírkő melyen látható Michel Britten halálának a dátuma:
Utolsó kommentek